Szép lassan annyi étrendkiegészítő van a boltokban, webáruházakban, saját konyhánkban, mint égen a csillag. Laikusként hogyan is lehetne eligazodni ebben a kapszuladömpingben, hiszen legtöbb felhasználó biztosan nem vegyész, farmakológus, vagy gyógynövényszakértő, hogy mélyen ismerje a hatóanyagokat, azoknak a különböző formáit, koncentrációit, a háttérben zajló tényleges ipari folyamatokat. Ehhez még hozzájön a különböző cégek hangzatos, színes reklámhalmaza, ami fűt-fát mond és ígér. A legtöbb reklám vastagbetűsen azt, hogy egy adott termékben hány mg növényi összetevő van. Az, hogy ez ténylegesen mennyi hatóanyagot jelent, nem jelenik meg! Ez csak egy marketingfogás … mint ahogy erre megpróbálok lentebb rávilágítani.
Sokadjára jutott el hozzám a rózsagyökér kivonatok kérdése, ezért ebben a rövid írásban ezt boncolgatom.
Sok termék rózsagyökér őrletet tartalmaz, ami általában az összetevők listájában „rhodiola root” néven van feltüntetve. Ez azt jelenti, hogy az adott termék 1 kapszulájában pl. 400mg (=0,4g) őrlet van, amit annyit jelent, hogy magát a gyökeret porrá zúzzák és ebből kerül bele a kapszulába 400 mg. Maga a növény (ez esetben a rózsagyökér) minősége és hatóanyag-tartalma nagy mértékben függ egy adott időszak időjárásától, a talaj minőségétől, betakarítástól csak hogy néhányat említsek a palettáról. Könnyű belátni, hogy a sima őrletek egyik gyenge pontja, hogy nem lehet és nem is lesz egyenletes a minőségük, hiszen ha pl. a termőföld minősége csökken / kevesebb vagy éppen túl sok eső esik, akkor rosszabb minőségű lesz a végtermék.
Ezeket a változók csak az ún. standardizáció technológiai folyamatával zárhatóak ki. A standardizáció azt jelenti, hogy az adott kivonatban garantált, és kémiai analitikai módszerekkel ellenőrzött a hatóanyagkoncentráció. Jelen esetben a rózsagyökér egy nagyon hatékony kivonata 3%-ban a rozavin és 1%-ban a salindrozid nevű hatóanyagokat tartalmazza. Garantáltan. Tehát a termékminőség független az időjárástól, betakarítástól, szárítástól és egyéb paraméterektől.
Vagyis a standardizált rózsagyökér kivonat esetében a hatóanyagtartalom biztosított.
Amikor egyszerű gyökérpor kerül a kapszulába, annak ugye nem ismerhető a tényleges hatóanyagtartalma a fent említettek miatt.
Könnyű belátni, hogy a standardizált kivonathoz a garantált hatóanyag-koncentráció miatt jóval több alapanyag (ez esetben rózsagyökér őrlet) felhasználása szükséges, mint a sima gyökérőrlethez.
Nézzünk konkrét példát, számokkal!
Szerintem mindig a hatékonyságot érdemes vizsgálni, hiszen ez az, ami a végfelhasználóknak igazán fontos!
Ha összehasonlítunk két termékösszetételt – fekete berkenye 400 mg – és fekete berkenye kivonatot (25% antocianidin tartalommal) – 200 mg. Akkor tulajdonképpen egy fekete berkenye őrletet és egy standardizált fekete berkenye kivonatot próbálunk szembe állítani.
A megoldáshoz „közös nevezőre” kell hozni a két anyagot.
Tehát meg kell nézni mennyi fekete berkenye őrletet kell felhasználni, hogy a fenti standardizált kivonatot (25% antocianidin) előállítsák?! Az adott alapanyag gyártástechnológiája és műszaki bizonylatai erre fényt derítenek, a mi jelen példánk esetében ez a szám kb. 30-35-szörös. Vagyis 100 mg standardizált rózsagyökér kivonathoz 3000-3500 mg gyökérőrletre van szükség!
Így tekintve a két fent említett példára 400 mg fekete berkenye őrlet áll szemben 6.000-7.000 mg fekete berkenye őrlettel! Látszik, hogy a két termék alapanyagköltségei között szakadék húzódik és még nem számoltunk semmilyen technológia költséggel (pedig óriási a különbség az őrlés és a kivonatolás költségei között).
És hogy az egyes végtermékek árai között esetlegesen mégis miért nincs nagy különbség? Hát természetesen nagyobb a haszon egy olyan doboz terméken, ahol 60 kapszula 24.000 mg fekete berkenyét tartalmaz, mint egy olyanon, ahol 60 kapszulához 360.000-420.000 mg fekete berkenye őrlet szükséges. A vásárló, meg csak azt látja, hogy „fekete berkenye” van benne és általában nem foglalkozik a részletekkel …
A fentiek mellett külön írást érdemelne az, hogy vannak olyan a szinergikusan ható összetevők, amelyek jelentős mértékben képesek növelni a standardizált fekete berkenye kivonatok hatékonyságát és hasznosulását. Ezekről hiteles szakirodalmi forrásokban lehet tájékozódni, vagy számunkra hiteles szakembereknél érdeklődni.
Véleményem szerint a sima őrletek szinte soha nem elég hatásosak. Viszont fontos a személyes tapasztalás! Ehhez viszont a kizárólag fekete berkenye őrletet tartalmazó étrend-kiegészítők mellett érdemes standardizált hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is kipróbálni.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Mit tehetünk a csontritkulás ellen?
Mi okozza a csontritkulást? Kik a leginkább veszélyeztetettek? Hogyan tehetünk a csontjaink egészségéért? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána a csontritkulás világnapjának alkalmából. NATUR-L A csontritkulás
Mi történik azzal, aki naponta millió számra nyel le baktériumokat?
Baktériumot millió számra lenyelni? Ki az az őrült, aki ilyet csinál? Például Ön! NATUR-L A baktériumok ott vannak a nyers, de még a főtt ételben
Mi történik a pörkölttel vasárnap délután? – az ebéd 6 lépéses túrája az emésztőszervrendszerünkben
Vasárnapi ebéd, a menü: csirkepörkölt nokedlivel és tejfölös uborkasalátával, majd meggyes piskóta. Nézzük mi történik velünk és a csirkepörkölttel, miután belépünk a szépen terített étkezőbe.
Az egészséges étkezés bonyolult, drága és ízetlen! – biztos ez?
Sokan érzik rosszul magukat a bőrükben, mégsem merik megtenni az első lépéseket az életmódváltás terén, mert az bonyolultnak és költségesnek tűnik. Pedig az állandó fáradtság,
Mire jó a probiotikum? Jobb emésztés, erős immunrendszer, kiegyensúlyozott közérzet!
Tudta, hogy a bélflóránk egészsége közvetlen hatással van az egész szervezetünk működésére? A beleinkben élő mikrobák tömegét tekintve akár 2-3 kilogrammot is nyomhatnak, és ezek
A süngomba és az idegrendszer: egy izgalmas tudományos felfedezés!
A süngomba régóta ismert a hagyományos keleti orvoslásban, de csak az utóbbi időben kezdte igazán felkelteni a modern tudomány figyelmét. Folyamatosan zajlanak a kutatások a
Termék ajánló
