L
laboda
Atriplex hortensis L. – CHENOPODIACEAE
kerti laboda
Atriplicis sativae herba
Atriplicis sativae semen
Honos Közép-Ázsiában, sokfelé termesztik.
Hatóanyag: szaponin
Alkalmazás: légzőszervi és emésztési megbetegedések esetén. Levele főzelékként fogyasztható.
Atriplex patula L. – CHENOPODIACEAE
terebélyes laboda
Megművelt területek és árterek gyomtársulásaiban gyakori. Zsenge állapotban főzeléknek alkalmas.
lapacsofa
Tabebuia heptaphylla (Vell.) Toledo, T. leucoxyla DC. – BIGNONIACEAE
Tabebuia impetiginosa Standley
[syn.: T. avellanedae Lorentz, Tecoma avellanedae (Lorentz) Speg.]
lapacsofa, lapacho, inkatea
Tabebuiae cortex
Honos D-Amerika (Brazília, Argentína, Peru) esőerdőiben. 15-30 m magas, örökzöld levelű fa.
Hatóanyag: naftokinon lapachol, dehidro--lapachon, dehidro-izo--lapachon, furano-naftokinonok,
benzofuran, fenolkarbonsavak és -aldehidek, flavonoid, kumarin, iridoid
Alkalmazás: immunstimulans, népgyógyászatban lázcsillapító, antimikrobiális, gyomorfájdalom
csillapító, külsőleg ekcémára, gombás fertőzésekre, ulcus cruris kezelésére.
lázfa, amerikai
Sassafras albidum (Nutt.) Nees – LAURACEAE
[syn.: Sassafras officinale Nees et C. H. Eberm.]
amerikai lázfa
Sassafras lignum
Sassafras cortex
Sassafras folium
Sassafras aetheroleum
Honos É-Amerikában. Kb. 30 m magas.
Hatóanyag: farészben 1-2%, gyökérkéregben 6-9% illóolaj (80%-a safrol, egyéb fenilpropán, mono- és
szeszkviterpén), dimer fenilpropán lignan (sesamin, dezmetoxiaschantin), cserzőanyag, szterolok
Alkalmazás: diureticum, aromaticum, carminativum, vértisztító, izzasztó, nagy adagban safrol-tartalma
miatt hepatotoxikus, illóolaj illatszeriparban. Homeopathia.
lázfű
Dichroa febrifuga Lour. – SAXIFRAGACEAE
lázfű
Dichroae febrifugae radix
Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, DK-Ázsiában, kb. 1 m magas cserje. Európában szobanövény.
Hatóanyag: benzopirimidin-piperidin-keton-típusú alkaloid febrifugin, dichroin (= izofebrifugin),
dichroidin, kumarin umbelliferon
Alkalmazás: kininnél erősebb antimaláriás hatású (dichroinok miatt), erősen hánytató. Lázcsillapító,
purgans is.
leánder
Nerium oleander L. – APOCYNACEAE leánder
Oleandri folium = Nerii folium
Honos Mediterráneumban, Ny-Ázsiában, sokfelé dísznövényként telepítik. Évelő, fás szárú, kisebb
cserje, de akár fává is megnőhet.
Hatóanyag: kb. 1-2% kardenolid szteroid glikozid (pl. oleandrin, dezacetil-oleandrin, olendrigenin,
adynerin, neriantin, urechitoxin, digitoxigenin), flavonoid, szaponin (ursolsav, oleanolsav), cserzőanyag,
gyanta
Alkalmazás: közepesen erős, szívre ható glikozidjai gyógyszerként (öregedő szív, vegetatív szívbántalom
kezelésére) orvosi ellenőrzéssel. Homeopathia.
lednek, szeges
Lathyrus sativus L. – FABACEAE
szeges (szegletes) lednek
Lathyri semen
Honos Mediterráneumban, Elő-Ázsiában. Egyéves lágyszárú, nálunk termesztett.
Hatóanyag: kb. 0,5% neurotoxin N-oxalil-diaminopropionsav, oxalilamino-aminopropionsav,
aminonitrilek, betain, kolin, más aminok, fehérjék, lipidek
Alkalmazás: mérgező (lathyrismus), de takarmány szárítva, megfelelő adagban. Homeopathia.
legyezőfű
Filipendula ulmaria (L.) Maxim. – ROSACEAE
[syn.: Spiraea ulmaria L.]
réti legyezőfű
Filipendulae ulmariae herba (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Spiraeae (ulmariae) herba
Spiraeae flos (DAC) = Spiraeae ulmariae flos
Spiraeae radix = Ulmariae radix
Honos Mongóliában, Szibériában, elterjedt Európa keleti, északi részein. Évelő lágyszárú, magas
termetű. A Dunántúlon és a Középhegységben gyakoribb, magaskórós patak menti növényzetben,
fűzlápok szegélyén. Júniusban, júliusban virágzik. A kb. 40 cm-es virágos hajtásvéget vagy a lefosztott
virágot árnyékban, szellős helyen szárítják (beszáradás 4-5:1, ill. 6-7:1).
Hatóanyag: 0,3-0,5% fenolglikozid monotropitin (szalicilaldehidek primverosidja) és spiracin
(szalicilsav-metilészterek primverosidja), illóolaj (sok szalicilaldehiddel, feniletilalholollal,
benzilalkohollal) és 1-5% flavonoid (spiraeozid), ellagitannin
Alkalmazás: diaphoreticum meghűléses betegségekben, diureticum főként reuma és köszvény esetén,
antiphlogisticum, immunmodulans.
Filipendula vulgaris Moench – ROSACEAE
koloncos legyezőfű
Filipendulae radix = Saxifragae rubrae radix
Filipendulae herba = Saxifragae rubrae herba
Honos Eurázsiában, Mediterráneumban. Évelő lágyszárú, közepes termetű. Félszáraz vagy üde réteken
országszerte gyakori.
Hatóanyag: gaultherin, vanillin, szalicilaldehid, spiraeosid, avicularin, kvercetin-dipentosid,
cserzőanyag, virágokban különösen híperosid
Alkalmazás: golyva kezelésre, váladékcsillapításra, vese- és húgyúti kőképződés ellen, felső légúti
panaszokban, továbbá stomachicum.
len, béka
Linum catharticum L. – LINACEAE
béka len
Lini cathartici herba
Honos Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Ny-Ázsiában. Egy- vagy kétéves, ritkán többéves
lágyszárú.
Hatóanyag: lignan-lakton linin, cserzőanyag, kevés illóolaj, gyanta, cianogén glikozid
Alkalmazás: laxans, diureticum, anthelminticum. Homeopathia.
– házi
Linum usitatissimum L. – LINACEAE
házi len
Lini semen (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Lini seminis farina (Ph. Hg. VII.) = Lini placentae farina
Lini oleum (Ph. Hg. VII.)
Lini oleum virginale (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honossága vitatott, ősi rokonfajokból jöhetett létre Európában, igen régóta, világszerte termesztett egy-
vagy kétéves lágyszárú kultúrnövény.
Hatóanyag: 3-19% nyálka-poliszaharid (semleges és savas komponenesek), 25% nyersrost, 30-45%
zsíros olaj, 25% fehérje, szterolok és triterpének, 0,1-1,5% cianogén glikozid (linustatin, neolinustatin,
ezek aglükonjai a lotaustralin és linamarin), lignan secoizo-lariciresinol-diglükozid, lignan pinoresinol-
diglükozid, ciklusos nona- és oktapeptid
Alkalmazás: mag sok folyadékkal egészben lenyelve enyhe laxans, kivont olaja száraz bőr ápolására,
ekcéma és furunculus ellen, érelmeszesedés lassítására, valószínúleg ösztrogén lignán-tartalma miatt
immunrendszer erősítésére (rákprevencióra). Lenlisztből készített, kenhető borogatószer (kataplazma)
égési sebekre, párakötésként enyhén fokozza a vérellátást, emiatt bőrpuhító, enyhíti a reumás fájdalmat.
lencse
Lens culinaris Medik. – FABACEAE
lencse
Honos DNy-Ázsiában és a Mediterraneumban. Nálunk régi, termesztett növény, többféle fajtája ismert.
Egyéves, alacsony termetű. Fehérjében gazdag magját nemcsak levesnek és főzeléknek használják,
hanem rostos lisztjéből különleges ételeket lehet készíteni.
lestyán
Levisticum officinale Koch – APIACEAE
(orvosi) lestyán
Levistici radix (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Levistici herba
Levistici folium
Levistici fructus
Levistici aetheroleum (gyökérből)
Honos Ny-Ázsiában (Iránban), D-Európában. Nálunk termeszthető. Helybe vetéssel szaporítják, késő
ősszel fagy alá vetik. Júliusban, augusztusban virágzik. Gyökérzetét 2-3 év múlva ősszel vagy tavasszal
szedik ki, Letisztítás és mosás után szellős, száraz helyen szárítják (beszáradás 4:1), akárcsak a
virágzáskor gyűjtött levelet (beszáradás 5-6:1).
Hatóanyag: gyökérben 0,6-1% illóolaj (kb. 70%-a alkil-phthalid, így butil-phthalid, ligusticum-lakton,
ligustilid, senkiunolid, phellandren, pinen, terpinen, camphen, myrcen), kumarin, furokumarinok
(umbelliferon, bergapten, psoralen), szitoszterol, fenolkarbonsavak, poliin (falkarindiol)
Alkalmazás: diureticum, carminativum, stomachicum, emmenagogum, epe- és húgykő oldódását
elősegíti. Fűszer, illóolaját és levelét a konzerv- és likőripar is használja.
levendula
Lavandula angustifolia Mill. – LAMIACEAE
[syn.: Lavandula officinalis Chaix, L. vera DC., L. spica L.]
(valódi) levendula
Lavandulae flos (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Lavandulae aetheroleum (Ph. Hg. VII., Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Mediterráneumban, félcserje. Magyarországon a védett, déli oldalakon termeszthető, nemesített
fajtáit telepítik. 5-7 éves növényekről nyert dugványokkal vagy magról kelt palánták felnevelésével
szaporítható. A 8-10 cm-es ágcsúcsokat 5-6 cm sortávolságra, 3-4 cm tőtávolságra, kb. 3 cm mélyre
dugják, majd szabadágyakba ültetik szét 20 cm sor- és 10 cm tőtávolságra. A magvetést fagy alá
szabadágyba végzik, a következő év őszén ültetik állandó helyre. Júniusban, júliusban virágzik. Teljes
virágzásban a virágzat alatt az első levél párral együtt vágják, 40-500
C-os műszárítón vagy szellős
helyen szárítják, majd géppel morzsolják (beszáradás 8-10:1). Illóolajnyeréshez a virágzás második
felében vágják.
Hatóanyag: 1-3% illóolaj (30-55% linalil-acetát, 20-35% linalool, ocimen, cineol, kámfor stb.),
szeszkviterpének (pl. caryophyllen-epoxid), 5-10% Lamiaceae-cserzőanyag (főleg rozmarinsav-
észterek), kumarin, flavonoid
Alkalmazás: enyhe sedativum, spasmolyticum, carminativum. Külsőleg fürdőnek, párologtatásra.
Repellens. Illatszeripar.
Lavandula latifolia Medic. – LAMIACEAE
széleslevelű levendula
Spicae aetheroleum
Honos Mediterráneumban, félcserje vagy kisebb cserje.
Hatóanyag: 0,5-1% illóolaj (cineol, borneol, kámfor, kevés linalool és linalil-acetát)
Alkalmazás: illóolaj-előállítás, illatszer.
léggömbvirág
Platycodon grandiflorum (Jacq.) A. DC. – CAMPANULACEAE
léggömbvirág, hírharang
Platycodi radix
Honos K-Ázsia mérsékelt égövi részein. 0,4-0,7 m magas, felálló, árnyékkedvelő. Nálunk kerti
dísznövény.
Hatóanyag: pentaciklusos triterpén szaponin (platycodin, platycodigenin, polygalasav stb.)
Alkalmazás: platycodin sedativum, analgeticum, antipyreticum, gyulladásgátló, anticholinerg, a drog
expectorans, antiasthmaticum, adstringens, carminativum, sedativum, anthelminticum, idegerősítő
(adaptogén).
libatop, évelő
Chenopodium bonus-henricus L. – CHENOPODIACEAE
évelő libatop, kenő libatop, jó Henrik-király
Honos Európában. Zöldségköretként, pástétomokhoz alkalmazzák. A leveleket borogatásra használják,
magja enyhe hashajtó. Ekdizonokat is tartalmaz.
– fehér
Chenopodium album L. – CHENOPODIACEAE
fehér libatop
Vetési és útszéli gyomtársulásokban gyakori. Tiszta, vegyszermentes helyről gyűjtött, zsenge leveléből
saláta és főzelék készíthető. Enyhén laxans, egyeseknél hasmenést okozhat. A magból liszt készíthető.
licsi
Litchi chinensis Sonn. – SAPINDACEAE
licsi
Honos Kínában, örökzöld, trópusi fa. Savanykás, édes húsú magköpenye vagy a belőle készült kompót,
aszalvány különleges csemege.
ligetszépe
Oenothera biennis L. – ONAGRACEAE
parlagi ligetszépe
Oenotherae biennis herba
Honos É-Amerikában, elterjedt mérsékelt égövi és szubtrópusi területeken. Pirosas csészéjű alakja külön
taxonként is besorolható (L. alább!). Az Oe. biennis nálunk meghonosodott, két- vagy többéves
lágyszárú. Főleg vizek mentén, ligetekben, homokos talajon, helyenként tömegesen terem.
Hatóanyag: szterol, gyanta, nyálka-heteropoliszaharid, kb. 11% cserzőanyag, fenolkarbonsavak,
flavonoidok Alkalmazás: homeopathia. Az egyéves növény karógyökere meghámozva, kétszer megfőzve, a főzőlevet
leöntve megpuhul, vajban megforgatva fogyasztható, enyhén borsos ízű.
Oenothera suaveolens (Desf.) Lindl. f. erythrosepala Borb. – ONAGRACEAE
vöröslő ligetszépe
Oenotherae oleum
Honos az előbbi fajjal közel azonos területeken, részben magas magolaj-tartalmú típusokból alakulhatott
ki, termesztett. Viszonylag melegigényes. Legbiztosabb az október végi, novemberi vetés 45-70 cm
sortávolságra, 1 cm mélyre. A második év augusztusában, szeptemberében érnek a termések. A
kombájnnal betakarított és kicsépelt magvakat kiterítve, szellős, fedett helyen szárítják, ebből sajtolják
az olajat. Kis gazdaságokban kézi vágás és kúpokban utóérlelés után cséplik a magot.
Hatóanyag: magban 15-20% zsíros olaj (7-10%-a -linolensav, 26-29%-a -linolsav, 28-33%-a -
linolsav, továbbá olajsav, palmitinsav, sztearinsav)
Alkalmazás: kivont zsíros olaj elősegíti a prosztaglandin-szintézist. Érelmeszesedés megelőzésére
gyógyszerek formájában. Külsőleg ekcémák, bőrbetegségek kezelésére.
liliom, fehér
Lilium candidum L. – LILIACEAE
fehér liliom
Lilii (albi) flos
Lilii (albi) petala
Lilii (albi) bulbus
Honos Ny-Ázsiában, DK-Európában. Évelő lágyszárú. Kertekben népszerű, a magyarság régi, kedvelt
dísznövénye. Hatóanyag: kb. 14% nyálka-glucomannan, pollenben flavonoid, karotinoid
Alkalmazás: népgyógyászatban külsőleg kelésre, aranyeres csomóra, tyúkszemre teszik. Homeopathia.
lizinka
Lysimachia nummularia L. – PRIMULACEAE
pénzlevelű lizinka
Lysimachiae nummulariae herba
Honos K- és D-Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő lágyszárú, országszerte gyakori
mocsárréteken, nedves réteken. Elterülő, apró növény.
Lysimachia vulgaris L. – PRIMULACEAE
közönséges lizinka
Lysimachiae vulgaris herba
Honos Eurázsiában, Mediterráneumban. Évelő lágyszárú, mocsarakban és lápréteken aránylag gyakori.
Több mint 1 m magasra is megnőhet.
Hatóanyag: cserzőanyag, procyanidinek, flavonoidok, szaponinok
Alkalmazás: diarrhoea, dysenteria, antibakteriális és gyulladásgátló, külsőleg borogatásként reumás
fájdalmakban, bőrfertőzés ellen, öblögetőként száj nyálkahártya-gyulladások esetén. Homeopathia.
lobélia
Lobelia inflata L. – LOBELIACEAE
lobélia
Lobeliae (inflatae) herba
Lobeliae semen
Honos É-Amerikában, egyéves lágyszárú, kis termetű.
Hatóanyag: 0,2-0,5% piperidin alkaloid (főleg lobelin, továbbá meso-lobelanin, meso-lobelanidin és
piperideinek)
Alkalmazás: lobelin légzésizgató, bronchodilatator, gy0ógyszerként vegetatív ganglion-izgató hatása
miatt megakadályozhatja a légzésbénulást intravénásan adagolva, mérgező, csakis orvos adagolhatja.
Egyes készítmények formájában dohányzást leszoktató.
lonc, jerikói
Lonicera caprifolium L. – CAPRIFOLIACEAE
jerikói lonc
Lonicerae flos
Lonicerae folium
Honos DK-Európában, Kaukázusban, Európában sokfelé telepítik. 5 m magasra is megnövő cserje.
Országosan elterjedt, részben honos, főként szárazabb tölgyesekben, bokorerdőkben szórványosan.
Hatóanyag: szaponin, fenol-glikozid, luteolin
Alkalmazás: népgyógyászatban diureticum, diaphoreticum, vértisztító. Homeopathia.
lóbab
Vicia faba L. – FABACEAE
lóbab
Viciae fabae semen
Honos Mediterraneumban, több ősi fajból jött létre, világszerte termesztik, nálunk főként takarmánynak.
A bab Európába kerülése előtt táplálék volt, ma újra teret hódít. Egyéves lágyszárú.
Hatóanyag: fehérjék (legumin, vicilin, legumelin stb.), 3,4-dioxi-fenilalanin (dopa), cyanoalanin,
pirimidin-származék vicin, convicin, fitin
Alkalmazás: nyersen – hajlamos egyéneknél – mérgező lehet (favismus, lathyrismus), de zölden vagy
éretten, hántoltan salátának, főzeléknek elkészítve kedvelt. Az L-dopa kivonható. Kávépótszer.
Homeopathia.
lóretekfa
Moringa oleifera Lam. – MORINGACEAE
lóretekfa
Moringae radix
Moringae semen
Honos K-Indiában, trópusokon termesztik. Kisebb vagy közepes méretű fa.
Hatóanyag: gyökérben glikozinolátok (pterygospermin, glükotropeolin), gyökérkéregben 0,1% alkaloid
benzylamin (moringin), magban kb. 36% zsíros olaj
Alkalmazás: gyökér stimulans, keringésjavító tonicum, diureticum, carminativum, stomachicum,
spasmolyticum, a magolaj (Oleum Moringae = Oleum Behen) táplálék, reuma ellenes, kozmetikum.
lórom
Rumex crispus L. – POLYGONACEAE
lósóska, fodros lórom
Rumex obtusifolius L. és más Rumex fajok
réti lórom
Rumicis folium
Rumicis fructus
Rumicis radix = Lapathi (acuti) radix
A lósóska kozmopolita, a réti lórom inkább eurázsiai, ahogyan a többi lórom faj is Európában vagy
Eurázsiában honos. Többnyire az északi féltekén terjedtek el, főleg áttelelő vagy évelő lágyszárúak.
Általában nedves réteken vagy erdőkben, gyakran gyomtársulásokban gyakoriak. A sziki lórom (R.
pseudonatronatus Borb.) ritka, védett.
Hatóanyag: levél fő összetevői hasonlóak, mint a mezei sóskánál, termésben kb. 5% catechintannin,
nyálka-poliszaharid, gyökérben antrakinonok (pl. chrysophansav, emodinok), kb. 10% tannin
Alkalmazás: mint mezei sóskánál, termés főként antidiarrhoeicum, antibakteriális (gyermeknek is),
gyökér laxans, spasmolyticum, nagyobb adagban adstringens, antidiarrhoeicum. Homeopathia.
lótorma, japán
Wasabia japonica (Miq.) Matsum. – BRASSICACEAE
japán lótorma
Honos K-Ázsiában, Távol-Keleten. Japán fűszer, íze a tormáéra emlékeztet. Frissen vagy pasztaként
használják. Emésztésserkentő is.
lótusz, indiai
Nelumbo nucifera Gaertn. – NELUMBONACEAE
indiai lótusz(virág)
Nelumbonis nuciferae herba
Honos K-Európában, Ázsia melegebb éghajlatú részein, Indiai-szubkontinensen, Indokínában,
Malajziában, Ausztráliában. Évelő vízi növény.
Hatóanyag: levélben izokinolin-típusú alkaloid “nelumbin” (roemerin, nornuciferin, nuciferin,
armepavin, metilcoclaurin, oxoushinsunin, liriodenin, pronuciferin, lotusin, liensinin, izoliensinin,
neferin stb.), flavonoidok
Alkalmazás: több alkaloid antimitotikus (potenciálisan citotoxikus lehet egyes rákok esetében),
népgyógyászatban vérzéscsillapító.
lucerna
Medicago sativa L. – FABACEAE
kék lucerna, takarmánylucerna
Medicaginis sativae herba
Honos Ny-Ázsiában, világszerte termesztik, főleg a mérsékelt égövi területeken. Évelő lágyszárú, egyik
legfontosabb termesztett növényünk.
Hatóanyag: szaponin (szójaszapogenol-glikozidok, oleanolsav bidesmosidok, pl. medicagensav-,
hederagenin-glikozidok, egyéb szaponinok), fenol coumestrol, L-canavanin (főleg magban)
Alkalmazás: csökkenti a vér koleszterin szintjét, fogyasztó szerek (készítmények) alkotója.