I
ibolya, illatos
Viola odorata L. – VIOLACEAE
illatos ibolya
Violae odoratae flos = Violarum flos
Violae odoratae folium
Violae odoratae herba
Violae odoratae rhizoma et radix
Honos Európában, É-Afrikában, Kaukázusban. Áttelelő lágyszárú. Lomberdőkben a Középhegységben
és a Dunántúlon gyakori.
Hatóanyag: gyökérben metilszalicilát, szaponin, alkaloid odoratin, virágban alkaloid violin, cyanin,
flavonoid, nyomokban illóolaj (alkil- és arilalkoholok és észtereik, továbbá zingiberen, curcumen,
iononok, vanillin), piperonal (protocatechualdehid-metiléter), levélben, herbában violin, szaponin,
kvercetin, szerves savak, alkoholok, szalicilsav és glikozidjai
Alkalmazás: gyökér expectorans, emeticum, purgativum, virág enyhe hashajtó, expectorans, sedativum,
antisepticum, herba és levél is expectorans, diaphoreticum, antisepticum. Homeopathia.
ideggyökér
Dioscorea villosa L. – DIOSCOREACEAE
ideggyökér
Dioscoreae villosae rhizoma et radix
Honos atlantikus É-Amerikában.
Hatóanyag: izokinolin-típusú alkaloid dioscorin, kb. 1% diosgenin
Alkalmazás: picrotoxinhoz hasonló hatása van a diosconinnak, analepticum. Expectorans, diureticum.
Homeopathia.
iglice, tövises
Ononis spinosa L. – FABACEAE
tövises iglice
Ononidis radix (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Európában, É-Afrikában, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. Akár 0,8 m-re megnövő, évelő,
lágyszárú, félcserje jellegű. Az ország legnagyobb részén réteken, legelőkön gyakori. Tövistelen az O.
arvensis, a mezei iglice (syn.: O. hircina Jacq.), üde réteken, legelőkön gyakori. Ez is gyűjthető.
Hatóanyag: izoflavonoid formononetin és 7-O-glükozidja, az ononin, továbbá genistein, biochanin A,
flavonoid (apigenin, kempferol), triterpén (-onocerin = onocol és spinonin), pterocarpan medicarpin,
nyomokban illóolaj (anetol, carvon, mentol stb.)
Alkalmazás: enyhe diureticum, saldiureticum, népgyógyászatban köszvény és reuma esetén is.
ignácbab
Strychnos ignatii Berg. – LOGANIACEAE
[syn.: Ignatia amara L.]
ignácbab
Ignati semen = Strychni ignatii semen
Honos Fülöp-szigeteken, elterjedt Kínában és Indiában. Kúszó cserje.
Hatóanyag: magban 2,5-4% indolalkaloid (45-60%-a strychnin és brucin, továbbá számos társalkaloid)
Alkalmazás: erősen mérgező, kis adagban tonicum. Strychnin és brucin izolálása. Homeopathia.
ilang-ilang
Cananga odorata (Lam.) Hook. f. et Thoms. – ANNONACEAE
kananga, ylang-ylang, ilang-ilang
Canangae aetheroleum
Annonae aetheroleum (= Ylang-Ylang)
Honos Indokínában, Malajziában, Ausztráliában. Trópusokon termesztik a kb. 20 m-re megnövő fát.
Hatóanyag: az egész növényből vonják ki a Canangae aetheroleumot, a virágból az Annonae
aetheroleumot. Az illóolaj fő komponensei: benzilbenzoát, benzilacetát, linalool, geraniol, krezol-
metilészer, cadinenek, pinen, eugenol, izoeugenol, farnesol, geranilacetát, caryophyllen
Alkalmazás: illatszeripar.
imádságbokor
Abrus precatorius L. – FABACEAE
olvasólián, korallmag, imádságbokor
Abri precatorii semen
Honos Karib-tengeri szigeteken, Floridában és Brazíliában. A díszes, korallpiros alapszínű mag erősen
mérgező.
Hatóanyag: erősen mérgező alkaloid abrin, toxikus fehérje abrulin, lektinek, pektin.
Alkalmazás: az abrin dosis letalis értéke 0,01 mg/kg testtömeg. Afrikában anthelminticum, Indiában
aphrodisiacum, Kínában antipyreticum. Embergyógyászatban egyes szembetegségekben (pl. trachoma)
ritkán használják, inkább az előbbi országokban, szigorúan ellenőrzött adagban, orvosi felügyelettel.
indián(asszony)-gyökér
Caulophyllum thalictroides (L.) Michx. – BERBERIDACEAE
indiángyökér, indiánasszony-gyökér
Caulophylli radix
Honos É-Amerikában, évelő.
Hatóanyag: cauloszaponin, caulophylloszaponin
Alkalmazás: diureticum, emmenagogum, antispasmoticum.
indián-fehérrépa
Arisaema triphyllum (L.) Schott – ARACEAE
tűztorzsa, indián-fehérrépa
Honos É-Amerika keleti részén. Köhögés esetén szárított gyökértörzséből készült teája régen
váladékoldó volt, nyersen használva mérgező oxálsav képződik belőle és súlyos felmaródást okoz. A
hagyományos kínai orvoslásban az A. consanguinium használatos köptető hatása miatt.
indiánrózsa, hármaslevelű
Gillenia trifoliata (L.) Moench – ROSACEAE
hármaslevelű indiánrózsa Gilleniae trifoliatae radicis cortex
Honos USA keleti részén, évelő.
Hatóanyag: gillein
Alkalmazás: enyhe hánytató.
ínfű, indás
Ajuga reptans L. – LAMIACEAE
indás ínfű
Ajugae reptantis herba
Kozmopolita, főleg eurázsiai egyéves fajok. A kalincaínfű vetési gyom, az indás ínfű üde lomberdőkben
elég gyakori.
Hatóanyag: 12-15% cserzőanyag, cyanidin- és delphinidin-glikozidok, iridoid aucubin, asperulin,
ekdiszteroidok
Alkalmazás: szteroid-alapanyag, stimulans és diureticum. Ingerlő köhögést csillapítja teája.
– kalinca-
Ajuga chamaepitys (L.) Schreb. – LAMIACEAE
kalincaínfű
Ajugae chamaepiti folium
indigó
Indigofera tinctoria L. – FABACEAE
indigó(cserje)
Indigo folium
Honos a trópusokon. Termesztik is. 1,5 m magas cserje.
Hatóanyag: indolvázas indikan glikozid, aglikonja az indoxil, ami indigóvá alakul át.
Alkalmazás: bronchitis, külsőleg sebre, aranyérre. Homeopathia.
indusdió
Semecarpus anacardium L. f. – ANACARDIACEAE
keleti kesu, tintafa, indusdió
Semecarpus anacardium ad preparationes homoeopathicas (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.)
Honos az Indiai szubkontinensen, termesztik is. Díszfa, mérgező. Az Anacardium occidentale a kesu (L.
még ott!). Ezt a fajt a homeopáthiában használják.
inkatea
Tabebuia heptaphylla (Vell.) Toledo, T. leucoxyla DC. – BIGNONIACEAE
Tabebuia impetiginosa Standley
[syn.: T. avellanedae Lorentz, Tecoma avellanedae (Lorentz) Speg.]
lapacsofa, lapacho, inkatea
Tabebuiae cortex
Honos D-Amerika (Brazília, Argentína, Peru) esőerdőiben. 15-30 m magas, örökzöld levelű fa.
Hatóanyag: naftokinon lapachol, dehidro--lapachon, dehidro-izo--lapachon, furano-naftokinonok,
benzofuran, fenolkarbonsavak és -aldehidek, flavonoid, kumarin, iridoid
Alkalmazás: immunstimulans, népgyógyászatban lázcsillapító, antimikrobiális, gyomorfájdalom
csillapító, külsőleg ekcémára, gombás fertőzésekre, ulcus cruris kezelésére.
ipekakuána
Psychotria ipecacuanha (Brot.) Stokes és más Psychotria fajok – RUBIACEAE
[syn.: Cephaëlis ipecacuanha (Brot.) Rich., Uragoga ipecacuanha (Brot.) Baill.]
valódi hánytatógyökér, ipekakuána
Ipecacuanhae radix (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Ipecacuanhae radix et rhizoma (Ph.
Hg. VII.)
Ipecacuanhae pulvis normatus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Brazíliában, D-Amerika nyugati részén, Közép-Amerikában. Kb. 40 cm magasra növő, elágazó
félcserje. Termesztik is. Hivatalos drogot szolgáltat a Cephaëlis acuminata Karst., (costa-ricai
ipekakuána) is.
Hatóanyag: 1,8-4% izokinolin alkaloid emetin és cephaelin, mellékalkaloid pl. psychotrin, továbbá
kevés iridoid izokinolinglikozid ipecosid és származékai, 30-40% keményítő
Alkalmazás: expectorans, erősen secretolytikus, csak készítmények, gyógyszerek formájában orvosi
ellenőrzéssel. Nagy adagban mérgező, hánytató.
– amerikai-
Gillenia stipulata (Muhl.) Trel. – ROSACEAE
amerikai-ipekakuána
Gilleniae stipulatae radix
Gilleniae stipulatae radicis cortex
Honos É-Amerika keleti részén, évelő.
Hatóanyag: gillenin glikozid (gillein)
Alkalmazás: emeticum.
ír moha
Chondrus crispus Stackh., Gigartina mamillosa (Good. et Woodw.) I. Ag. –
RHODOPHYCEAE
vörösmoszat, ír moha
Carrageen
Honosak Atlanti-óceánban, a telepek dagály idején partra sodródnak (pl. Írországban), majd apálykor
összegyűjtik, édes vízzel alaposan kimossák, majd napon szárítják. A friss moszatok a fikoeritrin miatt
vörösek, de szárítás után lebomlanak a festékek.
Hatóanyag: galaktóz-szulfát polimer carrageenin
Alkalmazás: enyhe laxans, heparinoid, arterioszklerózis, infarktus megelőzésében (gyógyszerek
formájában).
iringó
Eryngium campestre L. – APIACEAE
mezei iringó
Eryngii rhizoma et radix
Eryngii herba
Honos Európában, É-Afrikában, D-Szibériában. Áttelelő, terebélyes lágyszárú. Országosan gyakori,
száraz gyepekre, degradált legelőkre jellemző.
Hatóanyag: gyökérben kb. 0,1% illóolaj, cserzőanyag, szaponin, herbában ugyanezek kisebb
mennyiségben, továbbá klorogénsav és kávésav.
Alkalmazás: népgyógyászatban hurutoldó, vizelethajtó, hólyag- és prostata-, valamint légúti
bántalmakban, továbbá vértisztító, menstruációt elősegítő. Rokonát, a tengerparti iringót (E.
maritimum) hasonló célra használják.
Eryngium planum L. – APIACEAE kék iringó
Eryngii plani herba
Honos Eurázsia mérsékelt égövi részein. Áttelelő lágyszárú, néha eléri az 1 m magasságot is. Az
Alföldön gyakoribb, főleg ártéri réteken néhol gyakori.
Hatóanyag: 0,5-2,5% triterpénszaponin-glikozidok (fő aglikonok: eryngiumgenin A, B, C, D,
saniculagenin A, F), 1,5% cserzőanyag, kb. 0,1% illóolaj, poliinek
Alkalmazás: népgyógyászatban szamárköhögés és légcsőhurut esetén köptető, diureticum.
istenfa
Artemisia abrotanum L. – ASTERACEAE
[syn.: Artemisia elatior Klokov, A. herbacea Ehrh., A. paniculata Lam.]
istenfa
Abrotani herba (= summitas)
Honos Ny-Ázsiában, sokfelé termesztik.
Hatóanyag: illóolaj (eucalyptolban gazdag)
Alkalmazás: illatszeripar, gyógyszergyártás (aromaterápia).
iszalag
Clematis recta L. – RANUNCULACEAE
felálló iszalag
Clematidis rectae herba
Honos Közép- és Dél-Európában, Észak-Ázsiában, áttelelő lágyszárú. A Dunántúlon száraz erdőkben,
cserjésekben helyenként gyakori.
Hatóanyag: protoanemonin, anemonin, anemonol, szaponin, cauloszaponin, clematidol, stigmasterin-
glikozid
Alkalmazás: régen belsőleg krónikus ekcéma, köszvény, reuma esetén, diureticum, antisyphiliticum.
Homeopathia.
Clematis vitalba L. – RANUNCULACEAE
erdei iszalag Clematidis vitalbae folium
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban, É-Afrikában. Fásodó szárú lián, erdőkben, cserjésekben
az egész országban gyakori.
Hatóanyag: protoanemonin, anemonin, caulosaponin-glikozid, clematidol, szterolok
Alkalmazás: diureticum, külsőleg ulcus cruris, homeopathia.
iszapgyopár
Gnaphalium uliginosum L. – ASTERACEAE
iszapgyopár
Gnaphalii uliginosi herba
Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. 20 cm magas, egyéves, lágyszárú. A Dunántúlon nem
ritka, az Alföldön gyakoribb, iszapnövényzetben él.
Hatóanyag: flavonok, chalkon, enoléterek
Alkalmazás: antidiarrhoeicum. Homeopathia.
izlandi zuzmó
Cetraria islandica (L.) Ach. – PARMELIACEAE
izlandi zuzmó
Lichen islandicus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos az északi félteke szubarktikus területein.
Hatóanyag: kb. 50% nyálka-heteropoliszaharid lichenin (1,3- és 1,4--glukan) és izolichenin (1,3- és
1,4--glukan), galaktomannan, zuzmósavak (2-3% fumárprotocetrarsav, licheszterinsav, usninsav,
protocetrarsav, fumársav)
Alkalmazás: köhögéscsillapító és expectorans bronchitis, felső légúti hurutok esetén, zuzmósavak miatt
antibakteriális.
izsóp
Hyssopus officinalis L. – LAMIACEAE
(kerti) izsóp
Hyssopi herba
Hyssopi aetheroleum
Honos Mediterráneumban, évelő lágyszárú. Sziklás, köves helyeken, lejtőkön is telepíthető törpecserje.
Szárazabb helyeken is sikerrel termeszthető. Kora tavasszal 1-2 cm mélyre, 50-70 cm-es sortávolságra
vetik. A 40 cm-es, végálló hajtásokat virágzás kezdetén gyűjtik, először júniusban, másodszor
szeptemberben. Illóolajnak csak a teljes virágzásban lévők használhatók. Szellős helyen vagy
műszárítóban szárítják (beszáradás 5:1).
Hatóanyag: 0,3-1% illóolaj (főleg monoterpén-keton pinocamphon, továbbá pinenek, pinocampheol),
flavonoidok, cserzőanyag
Alkalmazás: expectorans felső légúti betegségekben, enyhe spasmolyticum, aromaticum, enyhe
vérnyomásnövelő. Külsőleg fungisztatikus és izzadásgátló. Fűszer, illatszeripar.
– ánizs-
Agastache foeniculum (Pursh) Kuntze – LAMIACEAE
ánizsizsóp
Honos É-Amerikában, Európában a méhészek honosították meg. Maggal vagy tőosztással szaporítható.
Illatos, teája köhögéscsillapító, nyersen ételízesítő.