C
cédrus, himalájai
Cedrus deodara (Roxb.) G. Don
himalájai cédrus, deodár cédrus
Honos Ny-Ázsiában, Indiában.
Cedri aetheroleum
Hatóanyag: 3-5% illóolaj a farészben, fő komponens trans-és -atlanton, cadinen
Alkalmazás: bronchitis, blennorrhoea, bőrbetegségekben, illatszeripar.
– libanoni
Cedrus libani A. Rich. – PINACEAE
libanoni cédrus
Honos Ny-Ázsiában.
cédrusfa, Atlasz-
Cedrus atlantica (Endl.) Manetti
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”][syn.: Cedrus libani A. Rich. subsp. atlantica (Endl.) Batt. et Trab.]
Atlasz-cédrusfa
Honos É-Afrikában.
cékla
Beta vulgaris L. subsp. vulgaris Msf. convar. crassa Alef. var. conditiva Alef. –
CHENOPODIACEAE
cékla
Kultúralakja kb. a 16. században a Földközi-tenger partvidékén jöhetett létre, majd Németországban
honosodott meg. Főleg konyhakerti növényként termesztik.
Hatóanyag: lila betacianin (betain), metilezett lizin- és arginin-származékok
Alkalmazás: nyersen reszelt, pépes formában, présleve vagy ennek liofilizált pora rákos betegeknek
postoperativ stádiumban erősítő huzamosan fogyasztva, antioxidáns, szabadgyökfogó, fokozza az
ellenállóképességet, légúti betegségekben is használható kiegészítőként.
cickafark, illatos
Achillea moschata Jacq. – ASTERACEAE
[syn.: A. erba-rotta All. subsp. moschata (Wulf.) Rich.]
illatos cickafark
Ivae moschatae herba
Honos Közép-, DK- és DNy-Európában, pl. az Alpokban.
Hatóanyag: 0,3-0,6% illóolaj, melyre jellemző a cineol és valeraldehid. Az ivain, achillein és moschetin
hozzájárul keserű ízéhez
Alkalmazás: aromaticum, amarum (az “Ivabitter”, Iva-likőr előállítására használják).
– kenyérbél-
Achillea ptarmica L. – ASTERACEAE
kenyérbél cickafark
Ptarmicae flos
Ptarmicae herba
Ptarmicae radix = Achilleae ptarmicae radix
Honos Európában, Szibériában és É-Amerikában, közel 1 m magasra megnő.
Hatóanyag: különösen a virágok illóolajára jellemző egy dehidromatricaria-észter származék, továbbá
pontica-epoxid, transz-dehidromatricariasav-izobutilamid
Alkalmazás: a virág- és herbadrog tonicum, adstringens, a gyökér tüsszentést vált ki.
– közönséges
Achillea millefolium L. s. l.
(közönséges) cickafark
Millefolii herba (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Achilleae herba (Ph. Hg. VII.)
Millefolii flos (= Achilleae anthodium) Millefolii folium
Achilleae aetheroleum
Honosak főleg a mérsékelt égövi országokban, ahol gyakoriak, de Magyarországon inkább a mezei
cickafarkot találjuk. Ez a faj száraz sztyeppréteken, legelőkön gyakori, sótűrő növény. A közönséges
cickafark legelőkön kívül kaszálóréteken, láp- és mocsárréteken, árokszéleken gyakori. Teljes
virágzáskor (július-augusztus) 1-5 cm-es kocsánnyal, a virágzó hajtást 30-40 cm-es szárral gyűjtik
(beszáradás 6:1 flos, 4:1 herba). A közönséges cickafark termeszthető.
Hatóanyag: 0,1-0,4% (ritkán akár 1%) illóolaj, mely tartalmazhat 30-60% azulent, emiatt akár 25%
kamazulent is, de lehet azulenmentes. Az illóolaj egyéb összetevői az azulenmentes típusban főleg
camfer, sabinen, 1,8-cineol, -pinen, az azulentartalmúban pedig főleg kamazulen, -pinen,
caryophyllen. Szeszkviterpén-laktonok: achillin, achillicin, matricin (proazulenek), millefolin,
achimillinsav-A, -B és -C. Poliinek: matricariasav-észterek. Flavonoidok: apigenin-, luteolin-, kvercetin-
glikozidok. Triterpének, kumarin és 3-4% tannin fordulnak még elő a drogokban
Alkalmazás: az orvosi székfű mellett a legkeresettebb teadrog hazánkban. Antiphlogisticum,
antibakteriális, spasmolyticum, amarum, vagyis belsőleg használható gyulladáscsökkentőként,
görcsoldóként (colitis, enteritis, ulcus ventriculi, ulcus duodeni esetén). Külsőleg fertőtlenítő,
gyulladásgátló (fürdők, öblögetők, aranyér elleni készítmények), de hámosító is. Égési sebekre, visszeres
bántalom, ulcus cruris és ekcéma esetén hasznos, de alkalmas csecsemők fürösztésére, hüvely- és
végbélöblítésre vagy fogágygyulladás (paradontosis) kezelésére. Illóolaját gyulladásgátló kenőcsök
készítéséhez is használják. Kísérleti adat, hogy az achimillinsavakat egér-leukémia sejtvonalakra
citosztatikusnak találták.
– mezei
Achillea collina Becker – ASTERACEAE
mezei cickafark
ciklámen
Cyclamen purpurascens Mill. – PRIMULACEAE
ciklámen
Cyclaminis rhizoma
Honos Közép-Európában, évelő gumós, lágyszárú. A Dunántúl egyes részein szórványos üde gyertyán-
és bükkelegyes erdőkben, mészkerülő. Védett.
Hatóanyag: pentaciklusos triterpén-szaponin cyclamin (aglikonok: cyclamiretin, cyclamigenin), oligo-
és poliszaharidok
Alkalmazás: korábban drasztikus hashajtó, emmenagogum. Homeopathia.
ciprus, Atlasz-
Tetraclinis articulata (Vahl) Mast. – CUPRESSACEAE
[syn.: Callitris quadrivalvis Vent.]
Atlasz-ciprus
Sandaraca resina
Honos Mediterráneumban, főleg ÉNy-Afrikában. Nagy cserje vagy fa.
Hatóanyag: gyantasavak (pl. sandaracopimarsav), diterpenoid callitrisinsav, kb. 1,3% illóolaj (pinenek,
limonen, thymokinon stb.)
Alkalmazás: enyhe stimuláns, füstölőszer, fogászatban. Lakk- és festékipar.
– örökzöld
Cupressus sempervirens L. – CUPRESSACEAE
örökzöld ciprus
Cupressi aetheroleum
Honos DK-Európában, Ny-Ázsiában, É-Afrikában, fa, nálunk nem él.
Hatóanyag: 0,2-1,2% illóolaj: furfurol, pinen, camphen, silvestren, cymol, terpineol-4, cadinen, cedrol
(= cipruskámfor), diterpén izophyllocladen, biflavon
Alkalmazás: illatszer- és kozmetikai ipar.
cipruska
Santolina chamaecyparissus L. – ASTERACEAE
cipruska
Santolinae herba
Honos D-Európában. Örökzöld, 0,3-0,7 m-es, bokros félcserje.
Hatóanyag: 0,8-1% illóolaj, virágban thujon, pinenek, phellandren, phellandral, myrcen, limonen, p-
cymol, terpineol, levélben inkább artemisiaketon, santolinszerű szeszkviterpének (pl. longipinen)
Alkalmazás: gyomor- és bélpanaszokban spasmolyticum, stomachicum, továbbá anthelminticum.
Illóolaja kinyerhető, hasonló célra használható.
cirok
Sorghum bicolor (L.) Moench – POACEAE
cirok
Sorghi vulgaris semen
Honos Elő-Ázsiától Indiáig, Afrikában, ma elterjedt Európában és Amerikában is. Egyéves lágyszárú,
sokféle változatát (cukorcirok, magcirok, szudánifű, seprőcirok) és fajtáját termesztjük Magyarországon.
Hatóanyag: magban cianogén glikozid dhurrin, cukrok, szerves savak, fehérje, szénhidrát, vitaminok
Alkalmazás: cukorszirup alapanyag, szesziparban (cukorciroknál zöld hajtásból is).
– fűszer- citromos
Cymbopogon citratus (DC.) Stapf – POACEAE
[syn.: Andropogon citratus DC.]
citromos fűszercirok, citromfű
Cymbopogon herba
Cymbopogon aetheroleum
Honos Ny-Indiában, Sri Lankán, Malajziában, Vietnamban, Afrikában, Madagaszkáron, Guatemalában,
Haitiben, Brazíliában, Francia-Guayanában, Guineában stb., évelő lágyszárú fű.
Hatóanyag: 0,6% illóolaj (ebből 12-20% myrcen, kb. 70% citral, egyéb monoterpének)
Alkalmazás: csillapítja a fejfájást, illatszer- és likőripar, frissen ízesítő, zöldség.
– indiai
Cymbopogon martinii (Roxb.) Wats. var. motia Burk – POACEAE
[syn.: Andropogon martinii Roxb.]
indiai fűszercirok
Palmarosae aetheroleum
Honos É-Indiában.
Hatóanyag: 0,1-0,3% illóolaj (főleg geraniol, geranilacetát, geranilcapronát, dipenten, farnesol)
Alkalmazás: illatszeripar.
citrom
Citrus limon (L.) Burm. – RUTACEAE
[syn.: Citrus limonum Risso, C. medica L. subsp. limonum (Risso) Hook]
citrom
Citri pericarpium
Limonis aetheroleum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Citri aetheroleum (Ph. Hg. VII.)
Citri medicae (fructus) cortex
Honos Kínában, elterjedt és termesztik D-Európában, Izraelben, Törökországban, Dél-Oroszországban,
Mexikóban, D-Amerikában. Nálunk üvegházban termést hoz.
Hatóanyag: 0,2-0,6% illóolaj, főként limonenből és limonen-epoxidból tevődik ki, továbbá neral,
geranial. Flavonoidok közül hesperetinek, naringeninek, rutin, sok aszkorbinsav, szerves savak
Alkalmazás: aromaticum, amarum, stomachicum, friss gyümölcse vitaminban gazdag, italalapanyag,
ételízesítő.
– savanyú
Citrus aurantiifolia (Christm.) Sw. – RUTACEAE
savanyú citrom
Citri aurantiifoliae fructus
Honos valószínűleg trópusi Ázsiában, itt és más trópusi (pl. Karib-tengeri szigetvilágban, Tahitiban),
szubtrópusi országban termesztik. 5-6 m magas örökzöld fa.
Hatóanyag: monoterpén-alkoholok, citral, limonen (50-65%), pinen, terpinen, flavonoidok
Alkalmazás: limett-illóolaj alapanyaga, illatszeripar.
– tövises
Poncirus trifoliatus (L.) Raf. – RUTACEAE [syn.: Citrus trifoliata L.]
tövisescitrom, vadcitrom
Honos Japánban, előfordul Földközi-tenger környékén. 4 m magasra megnövő cserje.
Hatóanyag: termésben kb. 0,2% illóolaj (limonen, linalool, linalil-acetát, metilantranilát)
Alkalmazás: illatszeripar.
– vad-
Citrus hystrix DC. – RUTACEAE
vadcitrom, hosszútövisű narancs
Honos DK-Ázsiában. Terméshéjából korpásodás elleni hajsampont készítenek. Ételízesítő, levele
babér helyett jellegzetes ízt ad.
citromfű
Cymbopogon citratus (DC.) Stapf – POACEAE
[syn.: Andropogon citratus DC.]
citromos fűszercirok, citromfű
Cymbopogon herba
Cymbopogon aetheroleum
Honos Ny-Indiában, Sri Lankán, Malajziában, Vietnamban, Afrikában, Madagaszkáron, Guatemalában,
Haitiben, Brazíliában, Francia-Guayanában, Guineában stb., évelő lágyszárú fű.
Hatóanyag: 0,6% illóolaj (ebből 12-20% myrcen, kb. 70% citral, egyéb monoterpének)
Alkalmazás: csillapítja a fejfájást, illatszer- és likőripar, frissen ízesítő, zöldség.
– orvosi
Melissa officinalis L. – LAMIACEAE
orvosi citromfű, méhfű
Melissae folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Melissae herba
Melissae aetheroleum
Honos DNy-Ázsiában, Mediterráneumban. Évelő lágyszárú. Szórványosan üde tölgyesekben található,
de előfordulhat kultúrából kivadultan is. Termeszthető, szaporítható magvetéssel, palántaneveléssel,
tőosztással, bujtással vagy dugványozással. Júniustól szeptemberig virágzik. Bimbós állapotban szedik le
(lehetséges másodszori vágás is), majd szellős helyen vagy műszárítóval szárítják (beszáradás 5-6:1
folium, 4:1 herba). Hatóanyag: 0,05-0,3% illóolaj (30-40%-a citronellal, továbbá geranial, nerol, neral, geraniol, a
szeszkviterpének közül főleg germacren D, -caryophyllen-epoxid), triterpének, 4-7% Lamiaceae
cserzőanyag, főleg fenolkarbonsav-származékok, rozmarinsav, klorogénsav, kávésav, továbbá
flavonoidok
Alkalmazás: neurovegetativ eredetű gyomor- és bélpanaszokban, fejfájásra, pszichovegetativ
szívpanaszok és dysmenorrhoea esetén, spasmolyticum, cholagogum. Gyermekeknek felső légúti
megbetegedésekben. Külsőleg fürdőbe, készítmények formájában herpesvirus-fertőzés tüneteinek
enyhítésére.
citronella
Cymbopogon nardus (L.) Rendle – POACEAE
[syn.: Andropogon nardus L.]
citronella
Citronellae ceylanicum aetheroleum
Honos Sri Lankán.
Hatóanyag: 0,3-1,2% illóolaj (20% geraniol, perillaaldehid, carvotanaceton, phellandren, geranilacetát,
citronellal, borneol, farnesol stb.)
Alkalmazás: hűsítő, diaphoreticum, stomachicum, diureticum, emmenagogum, spasmolyticum,
stimulans. Illatszeripar.
– jávai
Cymbopogon winterianus Jowitt – POACEAE
jávai citronella
Citronellae aetheroleum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) =
Citronellae javanicum aetheroleum
Honos Jáván.
Hatóanyag: kb. 0,5% illóolaj (geraniol, citronellol, citronellal), szeszkviterpének
Alkalmazás: illatszeripar.
citvor
Curcuma zedoaria (Christm.) Rosc. – ZINGIBERACEAE
citvor
Zedoariae rhizoma (= radix)
Zedoariae aetheroleum
Honos Indiai szubkontinensen, Sri Lankán, trópusokon máshol is meghonosodott.
Hatóanyag: diaril-heptanoidok, aril-alkanonok, illóolajban szeszkviterpenoidok (kb. 50%
szeszkviterpénalkohol, kb. 10% zingiberen, 10% 1,8-cineol)
Alkalmazás: stomachicum, aromaticum, cholereticum.
cukorrépa
Beta vulgaris L. subsp. vulgaris – CHENOPODIACEAE
cukorrépa
Betae succus
A kultúralak több fajból keletkezett Elő-Ázsiában. Európában előbb zöldségnövény, a 18. sz. közepétől
cukortermő kapásnövény. Mindenhol, főként a kontinentális területeken fontos termesztett kultúrnövény.
Hatóanyag: répatestben sokféle vegyület található, jellegzetes a “cukorrépa-szaponin” (oleanolsav-
glükozid és -glukuronid), a melaszra inkább fenolkarbonsavak jellemzők.
Alkalmazás: ipari úton szaharózt nyernek ki a répából, a szaharóz gyógyszerészeti vivő-, ill. segédanyag.
A fiatal levél (ha nincs permetezve és tiszta helyről való) nyersen salátának, de főzelékként is alkalmas.
CS
csabaírefű
Sanguisorba minor Scop. – ROSACEAE
csabaírefű
Honos Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Szibériában. Kisebb termetű, 0,1-0,6 m-es,
áttelelő lágyszárú. Magyarországon sziklagyepekben, száraz gyepekben elég gyakori.
csalán
Urtica dioica L. – URTICACEAE
nagy csalán
Urtica urens L.
apró csalán
Urticae folium (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) = Urticae herba (Ph. Helv., DAC)
Urticae (majoris) herba
Urticae radix (DAB) (= rhizoma)
Urticae fructus (= semen)
Urtica dioica ad praeparationes homoeopathicas (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Kozmopolita, évelő lágyszárúak, vízparti ligetekben, erdei vágásokban, gyomtársulásokban gyakoriak.
Májustól őszig virágoznak. Az ép, zöld levél vagy a 30-40 cm-es végálló szárral rendelkező hajtás egész
évben gyűjthető, árnyékban vagy műszárítón szárítják (beszáradás 5:1 levél, 4:1 hajtás). A gyökérzetet
ősszel vagy tavasszal, a magot ősszel gyűjtik, tisztítják, szárítják (beszáradás 3:1 gyökér, 2:1 mag).
Nitrofil növények, nitrátot halmozhatnak fel, emiatt a túlműtrágyázott vagy szerves anyagban dús
talajon termő növényekből előállított drog toxikus nitrát-mennyiséget tartalmazhat.
Hatóanyag: levélben, herbában 1-2% flavonoid, 1-4% vízben oldódó szilikát, scopoletin, szitoszterol,
kávésavészter, nyomokban nikotin, szőrökben kis mennyiségű acetilkolin, serotonin, hangyasav, érett
termésben (magban) kb. 30% zsíros olaj (linolsavban, tokoferolban gazdag), nyálka-poliszaharidok,
karotinoidok, gyökérben kb. 0,1% speciális lektin, továbbá heteropoliszaharidok (glükogalacturonanok,
glükánok, arabinogalactan), szitoszterol, scopoletin, fenilpropán-lignan, zsírsav-származékok,
cserzőanyag
Alkalmazás: levél és herba népgyógyászatban antirheumaticum, bizonyítottan antiphlogisticum, továbbá
diureticum, roborans. Klorofill ipari kivonására is használható, magjának olaja tonicum,
antirheumaticum, külsőleg bőrbetegségekre, gyökere és gyökérkivonatai diuretikusak, prostata-
hyperplasia esetén hatásosak gyógyszerkészítmények formájában is.
– fekete-
Perilla frutescens (L.) Britton – LAMIACEAE
[syn.: Perilla ocimoides L., P. arguta Benth.]
feketecsalán, olajperilla
Perillae oleum
Perillae herba, folium
Honos Kínában, K-Ázsiában, Indiában, Indokínában. Sokfelé (pl. USA-ban, Európában) termesztik.
Nálunk díszfajtáit kertekben vagy parkokban szegélynek vetik, magról jól szaporodik. Egyéves
lágyszárú.
Hatóanyag: magban 35-45% zsíros olaj, illóolaj (70%-a -dehidroperillaketon, továbbá egomaketon,
matsutakealkohol), herbában 0,02-0,03 illóolaj (mono- és szeszkviterpének)
Alkalmazás: kivont és tisztított olajat élelmiszer- és festékiparban, népgyógyászatban levél emolliens,
herba sedativum, spasmolyticum, diaphoreticum.
csarab
Calluna vulgaris (L.) Hull – ERICACEAE
[syn.: Ericodes vulgaris (L.) Merino]
csarab
Callunae (vulgaris) herba (cum floribus) = Ericae herba (cum floribus)
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Szibériában, Ny-Afrikában. Kis termetű, bokros évelő növény, a
Dunántúl és a Középhegység egyes részein szőrfűgyepekben, főként mészkerülő nyíres-fenyérekben
helyenként gyakori.
Hatóanyag: 0,6-0,8% arbutin, flavonoidok (kvercetin, miricetin), leucodelfinidin, proanthocyanidinek,
3-7% catechin-tannin, 2,5% ursolsav, nyomokban illóolaj
Alkalmazás: sedativum álmatlanság esetén, adstringens, diureticum. Homeopathia.
csatavirág
Polemonium coeruleum L. – POLEMONIACEAE
kék csatavirág
Polemonii coerulei herba
Polemonii rhizoma cum radicibus
Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Szibériában, elterjedt É-Amerikában és Európában is. Nálunk kerti
dísznövény. Évelő lágyszárú, 0,2-0,5 m-re nő.
Hatóanyag: triterpén szaponin, kvercetin- és kempferol-glikozidok, gyökérzetben kb. 5% szaponin
Alkalmazás: expectorans, diaphoreticum, adstringens, régen a népgyógyászatban antisyphiliticum.
Homeopathia.
Polemonium reptans L. – POLEMONIACEAE
indás csatavirág
Polemonii reptantis rhizoma
Honos az USA keleti részén. Évelő lágyszárú.
Hatóanyag: szaponin, flavonoid
Alkalmazás: diaphoreticum, adstringens, expectorans köhögés, lázas légúti megbetegedés esetén.
cseken-cseresznyemirtusz
Eugenia chequen Mol. – MYRTACEAE
[syn.: Myrtus cheken Spreng.]
cseken-cseresznyemirtusz
Eugeniae folium
Honos Chilétől Új-Kaledóniáig.
Hatóanyag: kb. 1% illóolaj (pinen, cineol), keserű chekenon, chekenin, chekeninsav, chekenitin, zsíros
olaj, gyanta, cserzőanyag
Alkalmazás: tonicum, adstringens, diureticum, expectorans.
cseresznye
Prunus avium L. – ROSACEAE
[syn.: Cerasus avium (L.) Moench]
cseresznye
Cerasi stipes
Cerasi folium
Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Európában. Dunántúlon és a Középhegységben vad alfaja (subsp.
avium) gyertyános tölgyesekben, nyirkos szurdokerdőkben előfordul. Fajtáit termesztik.
cserszömörce
Cotinus coggygria Scop. – ANACARDIACEAE
[syn.: Rhus cotinus L.]
cserszömörce
Cotini (coggygriae) folium
Honos Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában, Mediterráneumban, Kaukázusban, Kínában, Indiai-
szubkontinensen. A Bükkben és a Dunántúlon karszt-bokorerdőkben helyenként gyakori. Változatait
főként dísznövényként termesztik, parkokban is gyakori. Májusban, júniusban virágzik. Illatos nyári
leveleit gyűjtik, vékony rétegben, szellős helyen szárítják (beszáradás 4:1).
Hatóanyag: 18-20% gallotannin cserzőanyag (galluszsav-, ellagsav-észterek), catechin-cserzőanyag,
flavonoidok (myricetin, kvercetin, leucodelphinidin, leucocyanidin, delphinidin- és cyanidin-glikozidok,
fustin, fisetin), 0,1% illóolaj (limonen, kámfor, myrcen, pinen, linalool, terpineol)
Alkalmazás: adstringens és fertőtlenítő hatása miatt szájöblögetőként vérzéscsillapító, főként foghúzás
után, fogínygyulladás esetén, továbbá aranyeres panaszok enyhítésére ülőfürdőnek. Szeszes
szájüregkezelő szerek készülnek belőle.
csicseriborsó
Cicer arietinum L. – FABACEAE
csicseriborsó, bagolyborsó
Hazája DNy-Ázsia és a Mediterraneum. Nálunk is termeszthető. Hüvelyében 1-2 borsó nagyságú mag
fejlődik. Sárgamagvú fajtáinak magjából készült liszt élelmiszer alapanyag. Rostban és fehérjében
gazdag. Ösztrogén izoflavonoidokat (biochanin-A, genisztein, daidzein, formonetin) tartalmaz, de
fogyasztását – vegyes táplálkozás esetén – nem korlátozza.
csicsóka
Helianthus tuberosus L. – ASTERACEAE
csicsóka
Honos atlantikus É-Amerikában, Mexikóban. Évelő gumós, lágyszárú. Néhol vadtakarmánynak
telepítik, könnyen szaporodik és terjed. Helyenként, országszerte kisebb állományokat alkot.
Hatóanyag: gumóban inulin, fruktánok Alkalmazás: gumó nyersen vagy szárítva dieteticum, különösen időskori, elhízással együtt járó
cukorbetegségben. E célból csicsókaszirup is. Inulin előállítása.
csikorka
Gratiola officinalis L. – SCROPHULARIACEAE
csikorka
Gratiolae herba
Gratiolae radix
Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Kúszó tövű, évelő lágyszárú. Mocsár- és lápréteken
helyenként még megtalálható.
Hatóanyag: pentaciklusos triterpén gratiogenin és egyéb szaponin, flavonoidok (pl. apigenin, vitexin)
Alkalmazás: korábban drasztikus hashajtó, anthelminticum, diureticum, purgans. Homeopathia.
csikófark
Ephedra distachya L. – EPHEDRACEAE
(közönséges) csikófark
Ephedrae herba
Ephedrae distachyae fructus
Honos Közép- és DK-Eurázsiában, 0,5 m-re is megnövő félcserje, országosan igen ritka, homok- és
löszpusztákon, dolomit-sziklagyepekben igen szórványosan fordul elő, védett.
Hatóanyag: protoalkaloid L-efedrin, (+)efedrin, (+)nor--efedrin
Alkalmazás: a kivont, tisztított efedrin adrenomimetikus, vagyis sympathomimeticum, oldja a bronchus
görcsöt (asthma bronchiale, bronchitis), érszűkítő (szemcsepp, orrcsepp), csakis orvosi ellenőrzéssel.
Álmatlanságot is okoz, kábít, főleg az efedron (L. még Catha edulis!), stimulans, de hozzászokható!
Ephedra sinica Stapf. – EPHEDRACEAE
kínai csikófark
Ephedrae sinicae herba
Honos Kínában. Közel 1 m magasra is megnő.
Hatóanyag: 0,5-1,25% alkaloid (efedrinek)
Alkalmazás: előbbivel megegyező.
csillagánizs
Illicium anisatum L. – ILLICIACEAE
japán csillagánizs
Shikimi fructus
Honos K-Ázsiában. Kis termetű, örökzöld fa.
Hatóanyag: 17% shikimisav, shikimin, shikimitoxin, tannin, protocatechusav, kb. 28% zsíros olaj, 0,25-
1% illóolaj (cineol, linalool, metileugenol, terpineolacetát, safrol, anethol), szeszkviterpének,
szeszkviterpén-lakton (anisatin, neoanisatin)
Alkalmazás: stomachicum, carminativum, stimulans.
Illicium verum Hook. – ILLICIACEAE
(kínai) csillagánizs
Anisi stellati fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Anisi stellati aetheroleum
Anisi aetheroleum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Kínában, Indokínában. 8-15 m magas, fehér kérgű, örökzöld fa.
Hatóanyag: 5-8% illóolaj (zömében anetol, továbbá phellandren, cymol, limonen, caren, terpineol,
ánizsketon stb.), szeszkviterpén (bisabolen, cadinen), gyanta, cserzőanyag, fenolkarbonsavak (pl.
protocatechusav, shikimisav, kinasav), kb. 20% zsíros olaj
Alkalmazás: expectorans, carminativum, stomachicum, ízjavító. Homeopathia.
csillagfürt, sárga
Lupinus luteus L. – FABACEAE
sárga csillagfürt
Lupini lutei herba
Lupini lutei semen
Honos Mediterráneumban, Ny-Ázsiában. Egyéves lágyszárú, Magyarországon homokos területeken
termesztik.
Hatóanyag: magban 1-1,8% kinolizidin és piperidin alkaloid (spartein, lupanin, lupinin, matrin), 20-
30% szénhidrát. Herbában lupanin-fenolkarbonsav-észterek, flavonoidok (pl. luteolin), szaponin (lupeol-
glikozidok)
Alkalmazás: mag kávépótszer, nemesített, alkaloidszegény fajtái takarmányt szolgáltatnak. A fő
alkaloidok (lupanin, spartein) inszekticidek. Spartein ganglionbénító, gyógyszerek formájában
adagolható. Herbából vagy magból a spartein kinyerhető.
csillagpázsit
Cynodon dactylon (L.) Pers. – POACEAE
csillagpázsit
Graminis italici rhizoma
Kozmopolita, évelő lágyszárú, tarackos. Szárazabb, homokos, szikesedő talajon, töltéseken mindenhol
az országban gyakori.
Hatóanyag: keményítő, nyálkaszerű heteropoliszaharid, szaponin
Alkalmazás: vizelethajtó, vértisztító a népgyógyászatban.
csipkerózsa
Rosa canina L. – ROSACEAE csipkerózsa, gyepűrózsa
Rosae pseudo-fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Rosae (= Cynosbati) pseudofructus (= fructus), pseudofructus cum seminibus (Ph. Hg.
VII.), pseudofructus sine seminibus (Ph. Hg. VII.)
Rosae (= Cynosbati) semen
Honos Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Ny- és Közép-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. Tüskés
cserje, erdőszéleken, bozótosokban mindenhol gyakori, társulásközömbös, cserjésekben állományképző.
Több kisebb fajra bontható, mindegyik gyűjthető. Más fajok is hasznosak, leginkább: R. pendulina L.,
alpesi rózsa. A csipkerózsa májusban, júniusban virágzik. Az álterméseket kocsány nélkül augusztus
végétől az első deres napokig gyűjtik, amíg kemény az áltermés fala. Aszmagtól mentesítve (kézzel vagy
erre szolgáló, ún. aszmagoló géppel kettévágva és kitisztítva) vagy egészben hagyva szellős helyen
kiterítve vagy műszárítón szárítják (beszáradás 2:1 egész csipkebogyó, 4:1 “csipkehús”).
Hatóanyag: 0,2-1,2% (vagy több) aszkorbinsav, kb. 15% pektin, cukor, szerves savak, gallotannin,
flavonoidok, anthocyanok, kb. 0,03% illóolaj, karotinoidok (rubixantin-izomérek, lycopin, -karotin
stb.), mikroelemek, aszmagban kb. 10% zsíros olaj, nyomokban illóolaj, cserzőanyag, foszfolipid,
nyálka-poliszaharid
Alkalmazás: meghűlés, grippe esetén vitaminpótló (C-vitamin, flavonoidok), enyhe diureticum, laxans
(szerves savak, pektin), lekvár, gyümölcsíz, szörp készül belőle. Aszmag népgyógyászatban diureticum
vese- és hólyagbántalmak esetén.
csodabogyó, szúrós
Ruscus aculeatus L. – ASPARAGACEAE vagy RUSCACEAE
szúrós csodabogyó
Rusci rhizoma (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Rusci aculeati rhizoma (= radix)
Honos Közép- és D-Európában, Ny-Ázsiában. Kis termetű, örökzöld cserje. Dunántúlon szórványosan
fordul elő üde lomberdőkben. Védett. Termesztése megoldható.
Hatóanyag: 4-6% spirostanol- és furostanol-típusú szteroid szaponin ruscosid, ruscin (fő aglikonok és
hatóanyagok: ruscogenin, neoruscogenin), triterpének, szterolok, kb. 0,1% illóolaj (kb. 40 azonosított
komponens)
Alkalmazás: kivont hatóanyagaiból, extractumból készült gyógyszerek formájában, orvosi javallatra
venotonicum vénás és kapilláris insufficientia esetén, vagyis vénás keringési elégtelenségben,
pangásban, thrombophlebitisben, ulcus crurisban, nodus haemorrhoidalis megbetegedésben.
csodamogyoró, nagylevelű
Hamamelis virginiana L. – HAMAMELIDACEAE
nagylevelű csodamogyoró
Hamamelidis folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Hamamelidis cortex (DAC)
Honos É-Amerikában, K-Ázsiában. 7 m magasra növő cserje.
Hatóanyag: kb. 8% gallotannin típusú hamamelitannin (kéregben 1-3%), 7% gyantaszerű hamamelin
(kéregben 16%), hamamelidin, 0,5% illóolaj, flavonoidok, safrol, metilheptadienon, szeszkviterpén
Alkalmazás: tonicum, adstringens (dysenteria, diarrhoea esetén), vérzéscsillapító (menorrhagia,
dysmenorrhoea), külsőleg visszérbetegségben, aranyér, ulcus cruris, phlebitis kezelésére. Kozmetikum,
állatgyógyászat. Homeopathia.
csombord
Satureja hortensis L. – LAMIACEAE
[syn.: Clinopodium hortense Ktze.]
csombord
Saturejae herba (= folium)
Saturejae aetheroleum
Honos Mediterráneumban, főleg keleti részén. Egyéves lágyszárú, főleg konyhakertekben termesztik
fűszernek. Márciusban vetik 30-50 cm sortávolságra, 0,5-1 cm mélyre. Termeszthető az évelő hegyi
csombord (S. montana L.) is. Júniusban virágzik. A virágos hajtást virágzás kezdetén gyűjtik, szellős
helyen szárítják (beszáradás 5-6:1).
Hatóanyag: 0,3-2% illóolaj (40-60%-a carvacrol, továbbá p-cymol, linalool, timol), 4-8,5% cserzőanyag,
szaponin (ursolsav, oleanolsav), szitoszterol
Alkalmazás: antidiarrhoeicum, stomachicum, carminativum, expectorans, emésztésjavító, vese-, máj- és
epebántalmak esetén, diaphoreticum, emmenagogum, stimulans, enyhe vérnyomásnövelő. Fűszer,
illóolajat szolgálat.
csomorika
Cicuta virosa L. – APIACEAE
csomorika Cicutae virosae herba
Cicutae virosae folium
Cicutae virosae rhizoma et radix
Cicutae virosae fructus (= semen)
Honos É- és Közép-Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Kanadában,
szubarktikus Amerikában. Áttelelő lágyszárú vizes élőhelyeken. Nálunk mocsarak, fűzlápok védett
növénye.
Hatóanyag: keserű és toxikus poliinek, főként cicutoxin (1-3%), továbbá cicutol és más poliinek.
Gyökérben és termésben akár 1,2% nem mérgező illóolaj (p-cymol, cuminaldehid, pinen, phellandren
stb.)
Alkalmazás: idegrendszeri méreg, homeopathia.
csorbóka, szelíd
Sonchus oleraceus L. – ASTERACEAE
szelíd csorbóka
Sonchi oleracei folium
Honos Európában, É-Afrikában, Ázsia mérsékelt égövi részein, Indiai-szubkontinensen. Egyéves
lágyszárú, 0,3-1 m-es. Szántókon, gyomtársulásokban országszerte gyakori.
Hatóanyag: flavonoidok, szterolok (pl. taraxaszterol), kaucsuk
Alkalmazás: korábban, népi használatban laxans, galactogogum, tonicum, diureticum, antipyreticum,
külsőleg bőrbajokra, sebre.
csucsor, ebszőlő
Solanum dulcamara L. – SOLANACEAE
[syn.: Dulcamara flexuosa Moench]
ebszőlő csucsor
Dulcamarae stipes
Honos Európában, É-Afrikában, Ázsia mérsékelt égövi részein, Indiai-szubkontinensen. Áttelelő
lágyszárú vagy kapaszkodó félcserje. Mocsári és láperdei társulások szegélyén és gyomtársulásokban él.
Hatóanyag: szaponinszerű szteroid alkaloid soladulcidintetrosid, soladulcin (aglikon soladulcidin),
solasonin, solamargin (aglikon solasodin), soladulcamarin (aglikon soladulcamaridin), solamarinok
(aglikon tomatidenol), cserzőanyag, lektin
Alkalmazás: antibakteriális, expectorans, diureticum, (solamarin in vitro tumorgátló), erős hatású,
régebben népi gyógyászatban vértisztító, lázcsillapító, reumás és ízületi bántalmak, hólyag-, gyomor- és
bélhurut esetén, külsőleg krónikus bőrbajokra, pl. ekcémára. Homeopathia.
– fekete
Solanum nigrum L. – SOLANACEAE
fekete csucsor
Solani nigri herba
Honos Európában, É-Afrikában, Ázsiában, ma kozmopolita. Egyéves lágyszárú. Útszéli
gyomtársulásokban gyakori.
Hatóanyag: szaponinszerű szteroid alkaloid solaninok, chaconinok (aglikon solanidin)
Alkalmazás: mérgező, korábban népgyógyászatban fájdalomcsillapító reumás panaszokban.
Homeopathia.
– madár-
Solanum aviculare G. Forst. – SOLANACEAE
madárcsucsor
Honos Malajziában, Ausztráliában, Új-Zélandban. Évelő, nálunk rendszerint egyéves lágyszárú.
Honosításával Magyarországon is próbálkoztak.
Hatóanyag: levélben solasodin
Alkalmazás: gyógyszeripari nyersanyag (solasodin) szteroidok előállításához.
– orvosi
Solanum laciniatum Ait. – SOLANACEAE
orvosi csucsor
Honos Ausztráliában. Évelő, nálunk általában egyéves, magasra növő lágyszárú. Termesztésével
Magyarországon is próbálkoztak.
Hatóanyag: főleg éretlen termésben solasodin
Alkalmazás: gyógyszeripari nyersanyag (solasodin) szteroidok előállításához.
csufa
Cyperus esculentus L. – CYPERACEAE
földi mandula, csufa
Honos Indiában, de nemcsak a trópusokon, szubtrópusokon, hanem világszerte elterjedt, gyakran gyom.
Termeszthető Magyarországon is. Talajban kúszó kis gumója rostban, zsírsavakban, szervetlen
elemekben gazdag, kissé mandula ízű. Különleges, diétás élelmiszert szolgáltat, emellett
étvágycsökkentő, tonizáló, hasmenésgátló, tejelválasztás fokozó. Kivonatait is használják.
csukóka
Scutellaria altissima L. – LAMIACEAE
magas csukóka
Scutellariae herba
Honos DK- és K-Európa, Kaukázus. 0,4-1 m magas, áttelelő lágyszárú. A Középhegység és a Dunántúl
egyes helyein, szikla- és szurdokerdőkben fordul elő, de nem tömegesen.
Scutellaria galericulata L. – LAMIACEAE
vízmelléki csukóka
Tertianariae herba (= Scutellariae herba)
Cirkumpoláris. Áttelelő lágyszárú, 0,1-0,4 m magas. Mocsarakban, láp- és mocsárréteken az egész
országban elég gyakori.
Hatóanyag: flavonoid (dihidroxiflavon-glukuronid chrysin-7-glucuronid, 1% baicalin, scutellarin,
galerosid), kb. 3% tannin
Alkalmazás: népgyógyászatban malária ellenes, tonicum, spasmolyticum.
Scutellaria lateriflora L. – LAMIACEAE virginiai csukóka
Scutellariae lateriflorae herba
Honos É-Amerikában. Áttelelő lágyszárú, 0,4-0,6 m magas.
Hatóanyag: flavonoid scutellarin, illóolaj, zsíros olaj, tannin, gyanta
Alkalmazás: mint előbbiek, továbbá antipyreticum. Homeopathia. A rokon fajok (S. barbata, S.
baicalensis) gyökerében található flavonoidok (pl. bajkalin, bajkalein, wogonin) hepatitis-B virus-gátlók,
hepatoprotektívek.
csüdfű, mézgás
Astragalus gummifer Labill. és más Astragalus fajok – FABACEAE
mézgás csüdfű, tragantgumi csüdfű
Tragacantha (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Ny-Ázsiában, különösen Törökországban, Irakban és Iránban.
Hatóanyag: mézga tragacanthin (főként polimer galakturonsav)
Alkalmazás: gyógyszerészetben emulgeáló, stabilizátor.
csülleng, festő
Isatis tinctoria L. – BRASSICACEAE
festő csülleng
Isatidis folium = Glasti folium
Isatidis herba = Glasti herba
Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi területein, É-Afrikában. Kétéves vagy évelő lágyszárú.
Magyarországon meghonosodhatott, de igen ritka, szórványosan található sztyeppréteken, száraz
sziklagyepekben.
Hatóanyag: indolvázas isatan (indoxyl-5-ketogluconát), flavonoid (kvercetin, kempferol), galactanok,
sulfo-indolil-glikozinolát (az isatin 2,3-dioxo-indolin, önmagában nem fordul elő benne)
Alkalmazás: régebben kelésre, fekélyes sebre, belsőleg lépmegnagyobbodás esetén. Festőnövény.[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]