D
damiána
Turnera diffusa Willd. var. aphrodisiaca (Ward.) Urban – TURNERACEAE
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”][syn.: Turnera aphrodisiaca Ward.]
damiána
Damianae folium = Turnerae diffusae folium
Turnerae diffusae herba
Honos Mexikóban, Közép-USA déli részén, Karib-tengeri szigeteken, Közép-Amerikában. Cserje.
Hatóanyag: 0,5-0,9% illóolaj (1,8-cineol, pinenek, p-cymol, timol, copaen, cadinen, calamenen), kb.
3,5% cserzőanyag, gumianyag, gyanta, keményítő, különösen levélben arbutin (0,7%)
Alkalmazás: húgyúti desinficiens, diureticum, stimulans, tonicum, enyhe purgativum, aphrodisiacum.
Homeopathia.
daravirág, tavaszi
Erophila verna (L.) Chev. – BRASSICACEAE
[syn.: Erophila draba Spenn., Draba verna L.]
tavaszi daravirág
Bursae pastoris minimae herba
Honos Eurázsiában, Mediterráneumban, egyéves lágyszárú. Az egész országban száraz gyepekben,
helyenként gyakori.
Hatóanyag: glikozinolát (szinapin)
Alkalmazás: népgyógyászatban mellhártyagyulladás esetén.
datolyapálma
Phoenix dactylifera L. – ARECACEAE
(nemes) datolyapálma, főnixpálma
Phoenicis dactyliferae fructus
Honos DNy-Ázsia, Kanári-szigetektől É-Arikán át Arábiáig sokfelé termesztik. 20 m magasra is megnő.
Hatóanyag: 60-80% szénhidrát (50% invertcukor és szaharóz), leucoanthocyanok, cserzőanyag,
piperidin-származék baikianin, pipekolinsav, 5-oxipipekolinsav, magban kb. 10% zsíros olaj
Alkalmazás: népgyógyászatban tüdőbetegség ellen. Gyümölcs, élelmiszer.
datolyaszilva, ázsiai
Diospyros kaki Thunb. – EBENACEAE
ázsiai datolyaszilva, persimmon, káki, kákifüge, hurma
Honos K-Ázsiában, örökzöld fa, vízigényes, folyópartokon él. Kissé fanyar, kajszi illatú, puha termése
Japán, Korea és Kína egyik legfontosabb gyümölcse. Nálunk is megterem. Rokona az ázsiai ébenfa (D.
ebenum), főként Ceylonban termesztik.
deodár cédrus
Cedrus deodara (Roxb.) G. Don
himalájai cédrus, deodár cédrus
Honos Ny-Ázsiában, Indiában.
Cedri aetheroleum
Hatóanyag: 3-5% illóolaj a farészben, fő komponens trans-és -atlanton, cadinen
Alkalmazás: bronchitis, blennorrhoea, bőrbetegségekben, illatszeripar.
deréce, erdei
Chamaenerion angustifolium (L.) Scop. – ONAGRACEAE
[syn.: Epilobium angustifolium L., E. spicatum Lam.]
erdei deréce
Chamaenerionis folium
Honos Eurázsiában, elterjedt É-Amerikában is. Évelő, 2 m magasra is megnő. Hegy- és
dombvidékeinken, erdővágásokban, erdőszéleken, szurdokvölgyekben, patakok mentén, de még gyomos
parlagokon is helyenként tömegesen fordul elő. Leveleit virágzás előtt gyűjtik. Árnyékon vagy
mesterségesen, 400
C-on szárítják (beszáradás 7-8:1). Hatóanyag: 12-15% cserzőanyag (gallotannin és catechotannin), flavonoidok, anthocyaninok, triterpén
szaponinok (ursolsav, oleanolsav, crategolsav), nyálka-poliszaharidok
Alkalmazás: antibakteriális, szájöblögetésre aftás szájnyálkahártya megbetegedések esetén, élvezeti
teaként. A virágzó növény kiváló mézelő.
dinnye, görög-
Citrullus lanatus (Thunbg.) Mansf. var. caffer (Schrad.) Mansf. – CUCURBITACEAE
görögdinnye
Hazája trópusi és D-Afrika. Nálunk termeszthető, egyéves, heverő szárú növény. Számos fajtája ismert.
Különösen káliumban gazdag a termés húsos, lédús belseje. A terméshéjat cukrozva, a darabolt termést
savanyítva is fogyasztják.
– sárga-
Cucumis melo L. – CUCURBITACEAE
sárgadinnye
Hazája trópusi Afrika és trópusi Ázsia. Egyéves, heverő szárú, termesztett növény, viszonylag
melegigényes. Számos fajtája ismert hazánkban is. Lédús, ízletes termését nyersen fogyasztják,
gyümölcslevet, szörpöt, befőttet, aszalványt is készítenek belőle.
dinnyefa
Carica papaya L. – CARICACEAE
[syn.: Papaya carica Gärtn.]
dinnyefa, papaja
Caricae papayae folium
Papainum crudum
Honos Mexikóban, D-Amerikában, DK-USA-ban, 4-6 m magas bokorszerű fa.
Hatóanyag: levélben 0,1-0,15% alkaloid carparin, kevesebb pseudocarparin, szaponin, carposid
glikozid, különösen a termésben proteolitikus enzim papain
Alkalmazás: szíverősítő, antipyreticum, purgans, laxativum. Homeopathia. Érett gyümölcséből befőttet
készítenek. Magolaj féregűző. Papaint és chymopapaint különítenek el belőle. A papainból különféle
enzimeket (pl. peptidázok, mikolitikus és bakteriolitikus lizozimek, poliszaharidázok) készítenek
tisztítással.
dió
Juglans cinerea L. – JUGLANDACEAE
fehér dió
Juglandis cinereae cortex
Honos atlantikus É-Amerikában. Közép-Európában kertekben ültetik. 25-30 m magas fa.
Hatóanyag: 5-6% zsíros olaj, gyanta, juglon, juglandinsav, cserzőanyag, illóolaj
Alkalmazás: gyomor- és bélbetegségekben hashajtó. Homeopathia.
Juglans regia L. – JUGLANDACEAE
(közönséges) dió(fa)
Juglandis folium (Ph. Hg. VII., DAC)
Juglandis nux
Juglandis semen
Juglandis fructus cortex = Juglandis pericarpium nucum
Juglandis oleum
Honos a Balkánon, Közép- és Ny-Ázsiában, Kaukázusban, Indiai-szubkontinensen, sokfelé ültetik a
mérsékelt égövön. Magyarországon a római kor óta ismerik, ma nemesített fajtáit termesztik. Áprilisban,
májusban virágzik. Amikor az új termés apró és zöld, akkor szedik le a kifejlett levelekről a levélkéket,
meghagyva a levélgerincet. Árnyékban szárítják (beszáradás 4-5:1). A húsos burkot diószüret idején, a
közfalat a dióbél nyerésekor különítik el (beszáradás 5-6:1).
Hatóanyag: naftokinon juglon, hidrojuglon és hidrojuglon-glükozid, levélben kb. 10% ellagitannin,
továbbá flavonoidok (hiperozid, kvercetin- és kempferol-glikozidok), fenolkarbonsavak, kb. 0,01-0,03%
illóolaj (germacren-D, caryophyllen, ocimen, pinen, limonen stb.)
Alkalmazás: hurutos hasmenést gátol, antibakteriális, antimikotikus, anthelmintikus. Népgyógyászatban
vértisztító, külsőleg ekcémák, akne, bőrgennyesedés kezelésére alkalmas.
– brazíl-
Bertholletia excelsa Bonpl. – LECYTHIDACEAE
brazíldió, paradió
Honos D-Amerika trópusi őserdeiben, főleg nagy állományai vannak Brazíliában, az Amazonas
torkolatvidékén. Barna toktermésében képződő kemény magjaiban olajban gazdag, mandulaízű embriók
szolgáltatják értékes olaját.
– makadám-
Macadamia integrifolia Maiden et Betche – PROTEACEAE
makadámdió
Macadamia ternifolia F. Muell.
hármaslevelű makadámdió
Macadamia tetraphylla L. Johns.
Honosak Ausztráliában.
Macadamiae semen
Macadamiae oleum
Hatóanyag: magban kb. 70% zsíros olaj, cianogén glikozid proteacin (különösen a M. ternifolia-ban)
Alkalmazás: élelmiszer (pirítva, főzve, sózva), a magból olajat nyernek.
– szerecsen-
Myristica fragrans Houtt. – MYRISTICACEAE
(valódi) muskátdió(fa), szerecsendió(fa)
Myristicae semen
Macis (= Macidis flos)
Myristicae fragrantis aetheroleum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Malajziában, hasonló éghajlaton sokfelé termesztik. 20 m magasra is megnövő, örökzöld fa.
Hatóanyag: magban 5-16%, magköpenyben akár 15% illóolaj. Benne monoterpének (pinenek, sabinen,
kb. 13% myristicin, 5-7% elemicin, safrol stb., továbbá fenol és aromás éterek, lignanok (furanoid
fragransinok, diaril-nonaoid malabaricon C), neolignanok (bis-arilpropanoid myristicanolok,
benzofuranoid fragransol C)
Alkalmazás: kis adagban neurosis (hisztéria, hypochondria, tériszony, fejfájás stb.), dysmenorrhoea
esetén, nagy adagban hallucinogén. Élelmiszer- és likőripar, illatszeripar (a virág illata nem annyira
erős).
díszcsorba, fűzéres
Liatris spicata (L.) Willd. – ASTERACEAE
fűzéres díszcsorba
Liatris spicatae rhizoma
Honos K-Kanadában, K-USA-ban. Európában dísznövény.
Hatóanyag: kumarin, kvercetin-glikozidok
Alkalmazás: diureticum, antigonorrhoeicum. Homeopathia.
dohány
Nicotiana tabacum L. – SOLANACEAE
közönséges dohány
Nicotianae folium
Honos D-Amerikában, sokfelé termesztik. Magyarországon számos dohányfajtát ismerünk,
agrotechnikája kidolgozott. Nikotingyártáshoz a kapadohányt (N. rustica L.) is termesztik.
Hatóanyag: 2-10% nikotin (kapadohány levelében 15% körül), társalkaloidok (anabasin, nornikotin,
nicotyrin, myosmin, anabasein, anatabin), 40% szénhidrát, 15-20% szerves sav
Alkalmazás: vegetatív ganglionokat és központi idegrendszert előbb izgatja, majd bénítja. A nikotin
különösen erős méreg, önmagában (készítmények formájában) inszekticid. Dohányipar. Homeopathia.
dokudámi
Houttuynia cordata Thunb. – SAURURACEAE
dokudámi
Houttuyniae herba
Houttuyniae aetheroleum
Honos Kínában, Kelet-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen.
Hatóanyag: levélben kvercitrin, flavon-glikozid afzelin, illóolaj (pinenek, camphen, aldehidek,
ketonok), lignan (sesamin), aporfin-alkaloid (aristolactam)
Alkalmazás: emmenagogum, húgyúti és felső légúti fertőzésekben használatos, enyhe antibakteriális,
antivirális, gátolja a prostaglandin-szintézist.
dudafürt, pukkanó
Colutea arborescens L. – FABACEAE
pukkanó dudafürt
Coluteae folium
Honos Közép- és D-Európában, É-Afrikában. Cserje, a Dunántúl meszes talajú, nyíltabb tölgyeseiben,
bokorerdőiben, ezek szegélyein helyenként előfordul.
Hatóanyag: coluteasav, keserűanyag, canavanin
Alkalmazás: régebben laxans, diureticum, vértisztító, de mérgező!
durumbúza
Triticum aestivum L. – POACEAE
búza
Tritici amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Tritici aestivi oleum raffinatum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Tritici aestivi oleum virginale (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kis-Ázsiában, több ősi fajból jött létre. Egyéves vagy áttelelő
egyéves lágyszárú. Világszerte termesztik, főleg mérsékelt égövi országokban. Igen fontos
gabonanövényünk. Rozzsal alkotott nemzetséghibridje a Triticale (Triticum X Secale= Triticosecale
Wittm.), magyarul tritikále. Értékes gabona, különleges kenyér és péksütemény készül lisztjéből.
Hatóanyag: szemben kb. 70% szénhidrát (kb. 80%-a keményítő az endospermiumban), kb. 10 % zsíros
olaj embrióban (főleg palmitin-, olaj-, linol- és linolensav)
Alkalmazás: búzakeményítő gyógyszertechnológiában, búzacsíraolaj gyógyászatban, étkezésben. Lisztet
adó, malom- és sütőipari rokonfajok: T. durum Desf. (durumbúza, tésztakészítéshez különösen jó, szemcsés különlegessége pl. a kuszkusz (pépnek, kásának), bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb
fehérjetartalmú szeme van a kamutnak vagy más néven khorasszán-búzának (T. turanicum Jakubz.).
Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (T. monococcum L.), a kétszemű búzát (T.
dicoccon Schrank.). Sokkal gyakoribb, nálunk is nagyobb területen termesztett a keményszemű búza,
azaz a tönköly (T. spelta L.). Bármelyik faj szemtermésének értékes része képezi az élelmiszeri
követelményeknek megfelelően elállított csíra- és korpatermékeket. Mint vitaminforrás fogyasztható a
vegyszermentes szemből csíráztatott, fiatal, zöld növény.
dzsambu(fa)
Syzygium cumini (L.) Skeels – MYRTACEAE
[syn.: Eugenia cumini (L.) Druce, Syzygium jambolanum DC.]
dzsambu(fa)
Syzygii jambolani (= cumini) cortex
Syzygii jambolani (= cumini) fructus (= semen)
Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Malajziában. Sokfelé termesztik. Magas, örökzöld fa.
Hatóanyag: gallo- és ellagtannin, betulasav, friedelin, epifriedelanol, szitoszterol, eugenin, magban még
kvercetin, kb. 0,4% illóolaj, jambolin-glikozid, gyanta
Alkalmazás: kéreg adstringens, vérhas, epebántalom, bronchitis, asthma gyógyítására. Homeopathia.
Mag adstringens, cukorbaj ellen. Homeopathia.[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]