B
bab
Phaseolus vulgaris L. – FABACEAE
bab, paszuly
Honos trópusi és szubtrópusi Amerikában, egyéves lágyszárú, kertekben és szántókon világszerte
termesztik.
– bársony
Mucuna pruriens (L.) DC. var. utilis (Wall.) Baker – FABACEAE
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”][syn. Dolichos pruriens L., Stizolobium pruriens (L.) Pers.]
bengáli bársonybab
Mucunae prurientis pericarpii pili = Stizolobii setae
Honos K- és Ny-Indiában. Trópusokon termesztik. Egyéves, lágyszárú futónövény.
Hatóanyag: a hüvelyfal szőrében serotonin, proteáz mucunain, kolin
Alkalmazás: bélféreghajtó cukorsziruppal vagy mézzel keverve. Homeopathia.
– csomós-
Cyamopsis tetragonolobus (L.) Taub. – FABACEAE
[syn.: Cyamopsis psoraleoides (Lam.) DC.]
csomósbab, guárbab
Cyamopsidis seminis pulvis (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos feltehetően Indiában, Pakisztánban, sokfelé (pl. DK-USA) termesztik.
Hatóanyag: galactomannan guaran
Alkalmazás: erős viszkozitása miatt csökkenti az étvágyat, egyes cukorbetegségekben adjuvánsként.
Kozmetikai iparban.
– fojtó-
Pueraria montana (Lour.) Merr. – FABACEAE
var. chinensis (Willd.) Maesen et Almeida
[syn.: Pueraria thomsonii Benth.]
Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában.
var. lobata (Willd.) Maesen et Almeida
[syn.: Pueraria lobata Ohwi]
Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában.
fojtóbab, gegen
Puerariae radix
Hatóanyag: kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein,
genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C)
Alkalmazás: antihypertensiv, cardialis arrythmia és angina pectoris esetén, izomrelaxans, antipyreticum,
antidysentericum.
– kalabár-
Physostigma venenosum Balf. – FABACEAE
kalabárbab
Physostigmae semen = Calabar semen
Honos trópusi Afrika nyugati és középső részein. Akár 16 m magasra is megnövő fásodó kúszónövény.
Hatóanyag: pirrolidino-indol-vázas alkaloid physostigmin és társalkaloid geneserin, eseramin,
physovenin, eserolin, egyéb alkaloid (calabatin, calabacin)
Alkalmazás: a kivont és tisztított physostigmin gyógyszer formájában indirekt parasympathomimeticum,
a szemészetben mioticum glaukoma kezelésében. Atropin szerű mérgezések antidotuma.
Állatgyógyászatban lovak bélkólikája ellen. Erősen mérgező. Homeopathia.
– kard-
Canavalia ensiformis (L.) DC. – FABACEAE
kardbab
Honos Dél-Ázsiában, D-Amerikában, trópusokon sokfelé termesztik.
Hatóanyag: speciális aminosav canavanin, aminok (betanicin, trigonellin), lektinek (canavalin,
concanavalin)
Alkalmazás: lektineket biokémiai kutatásban, iparban használják, a mag élelmiszer, a hüvely takarmány.
– ló-
Vicia faba L. – FABACEAE
lóbab
Viciae fabae semen
Honos Mediterraneumban, több ősi fajból jött létre, világszerte termesztik, nálunk főként takarmánynak.
A bab Európába kerülése előtt táplálék volt, ma újra teret hódít. Egyéves lágyszárú.
Hatóanyag: fehérjék (legumin, vicilin, legumelin stb.), 3,4-dioxi-fenilalanin (dopa), cyanoalanin,
pirimidin-származék vicin, convicin, fitin
Alkalmazás: nyersen – hajlamos egyéneknél – mérgező lehet (favismus, lathyrismus), de zölden vagy
éretten, hántoltan salátának, főzeléknek elkészítve kedvelt. Az L-dopa kivonható. Kávépótszer.
Homeopathia.
– molukka-
aesalpinia bonducella Flem. – CAESALPINIACEAE
molukkabab
Caesalpiniae bonducellae semen
Honos trópusi Indiában.
Hatóanyag: szalicilsav-származékok
Alkalmazás: lázcsillapító, tonicum.
– tonka-
Dipteryx odorata (Aubl.) Willd. – FABACEAE
[syn.: Coumarouna odorata Aubl.]
tonkabab
Faba tonca = Dipteryctis odoratae semen
Honos Brazíliában, D-Amerika nyugati és északi részén. Fás növény.
Hatóanyag: 1-3% kumarin, kb. 25% zsíros olaj, gumianyag, keményítő, szterolok
Alkalmazás: spasmolyticum, dohányillatosítás, illatszeripar. Homeopathia.
– tűz-
Phaseolus coccineus L.
tűzbab
Honos Mexikóban, Közép-Amerikában. Egyéves, kúszó lágyszárú. Nálunk is sokfelé termesztik, főleg
kertekben.
Phaseoli pericarpium (DAC) = fructus (legumen) sine seminibus
Hatóanyag: betain trigonellin, kolin, aminosavak (pl. viszonylag sok arginin), monoamino-zsírsavak,
pterocarpan phaseolin, ösztrogén izoflavon genisztein, daidzein, nyomokban cianogen glikozid, inozit,
hemicellulózok, kovasav, króm
Alkalmazás: enyhe antidiabeticum (idős korban), enyhe diureticum különösen vese- és
szívbetegségekben, köszvényben vagy reumában.
babér
Laurus nobilis L. – LAURACEAE
babér(fa)
Lauri folium Lauri fructus
Lauri aetheroleum
Honos Mediterráneumban, Ny-Ázsiában, termesztik még Közép- és D-Amerikában. Bokros vagy akár 8
m-re is megnövő fa örökzöld levelekkel.
Hatóanyag: levélben 1-3% illóolaj (főleg cineol, továbbá, aceteugenol, metileugenol, linalool, geraniol,
terpineol, pinen, phellandren stb.), kvercetin, kempferol, rutin, leucocyanidin. Termésben 1-4% illóolaj,
25-55% zsíros olaj
Alkalmazás: levél aromaticum, fűszer, likőripar, termés carminativum, amarum, emmenagogum,
diureticum, antiparasiticum, fűszer.
– földi-
Epigaea repens L. – ERICACEAE
amerikai földibabér
Epigaeae repentis herba
Honos atlantikus É-Amerikában, kis termetű félcserje.
Hatóanyag: arbutin, ursolsav, cserzőanyag, galluszsav
Alkalmazás: húgyúti fertőtlenítő. Homeopathia.
– kaliforniai-
Umbellularia californica (Hook. et Arn.) Nutt. – LAURACEAE
kaliforniaibabér, ernyősbabér
Honos az USA nyugati részén. Erős, kámfor illatú levele miatt fejfájást, gyomor- és reumás fájdalmakat
enyhít. Rovarűző. Ételízesítő.
bagolyborsó
Cicer arietinum L. – FABACEAE
csicseriborsó, bagolyborsó
Hazája DNy-Ázsia és a Mediterraneum. Nálunk is termeszthető. Hüvelyében 1-2 borsó nagyságú mag
fejlődik. Sárgamagvú fajtáinak magjából készült liszt élelmiszer alapanyag. Rostban és fehérjében
gazdag. Ösztrogén izoflavonoidokat (biochanin-A, genisztein, daidzein, formonetin) tartalmaz, de
fogyasztását – vegyes táplálkozás esetén – nem korlátozza.
baizhu
Atractylodes macrocephala Koidz. – ASTERACEAE
baizhu
Atractylodei macrocephalae rhizoma
Honos Kínában.
Hatóanyag: 0,35-1,35% illóolaj, szeszkviterpén és -lakton (atractylon, atractylenolid II és III)
Alkalmazás: digestivum, diureticum, az atractylon hepatoprotectiv.
bajra
Pennisetum glaucum (L.) R. Br. – POACEAE
bajra, indiai köles
Főleg Afrikában és Indiában termesztik. Apró szemű gabonakülönlegesség, élelmiszer
bakfű
Betonica officinalis L. – LAMIACEAE
[syn.: Stachys officinalis (L.) Trev.]
bakfű, orvosi tisztesfű
Betonicae officinalis herba
Honos Mediterráneumban, Eurázsiában. Áttelelő lágyszárú, a Dunántúlon gyakoribb, erdős helyeken.
Hatóanyag: kb. 0,5% betain, betonicin, stachydrin, turicin, 0,5% kávésav és származékai, klorogénsav,
rozmarinsav, flavonoidok, kb. 15% cserzőanyag, nyomokban illóolaj
Alkalmazás: adstringens, népgyógyászatban antidiarrhoeicum, carminativum, sedativum, felső légúti
panaszok, köszvény esetén, hólyag- és vesekőhajtóként is.
bakszakáll
Tragopogon orientalis L. – ASTERACEAE
[syn.: T. pratensis L. subsp. orientalis (L.) Celak.]
réti bakszakáll
Tragopogonis radix = Barbae hirci radix
Honos Európában, Közép- és Ny-Ázsiában, Szibériában. Két- vagy többéves lágyszárú, 0,3-0,7 m magas.
Kaszálóréteken, száraz gyepekben, útszéli gyomtársulásokban országszerte gyakori.
Hatóanyag: cserzőanyag, taraxaszterol (lactucerolok), flavonoidok
Alkalmazás: expectorans, stomachicum. Zsenge levele salátának jó, fiatal gyökere levesbe főzve, párolva
vagy rántva ehető.
ballagófű, homoki
Salsola kali L. – CHENOPODIACEAE
homoki ballagófű
Tragi herba
Honos Eurázsiában, Mediterráneumban. Egyéves lágyszárú. Szántóföldi és útszéli gyomtársukásokban
országszerte elég gyakori, kivéve Ny-Dunántúlt.
Hatóanyag: tetrahidroizokinolin-alkaloid salsolin, salsolidin, betainszerű aminok
Alkalmazás: anthelminticum, purgans, diureticum, javítja a vérkeringést.
balzsamalma
omordica balsamina L. – CUCURBITACEAE
balzsamalma
Papari folium
Momordicae fructus
Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Indiai-szubkontinensen, Ausztráliában. Megtalálható DK-USA-tól
Peruig.
Hatóanyag: alkaloid momordicin, magban kb. 40% zsíros olaj, termésben lycopin és lutein, virágban
karotin
Alkalmazás: stomachicum, tonicum, termés drasztikus hashajtó, emeticum, levélkivonat antidiabeticum.
Homeopathia.
balzsamfa, szomáliai
Commiphora myrrha (Nees) Engl. – BURSERACEAE
[syn.: Commiphora molmol Engl.]
szomáliai balzsamfa
Myrrha (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Myrrhae tinctura (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Myrrhae aetheroleum
Honos Afrika északkeleti, keleti részén, továbbá Arab-félszigeten. Más fajok is drogot szolgáltathatnak.
Hatóanyag: 6-7% illóolaj (főleg pinen), szeszkviterpén-alkoholok, furanoszeszkviterpének (germacran-,
eleman-, eudesman- és guajan-típusúak), 30-40% gyanta (pl. commiphorsavak), 50-60% nyálka-
poliszaharid
Alkalmazás: régebben légúti betegségekben, desinficiens, desodorans, adstringens, illóolaja bronchitis
esetén, illatszer- és fogpasztagyártásban, a gyanta füstölőszer.
balzsamuborka
Momordica charantia L. – CUCURBITACEAE
balzsamuborka, balzsamkörte
Momordicae semen, fructus
Papari folium (= Pandipanae herba)
Honos Afrikában, Indiában, Kínában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában.
Hatóanyag: termésben momordicin, 5-hidroxi-triptamin, szaponin, karotin, lycopin, luteolin, szterolok.
Magban zsíros olaj, levélben momordicin, gyantasavak, vitaminok
Alkalmazás: levél emeticum, purgans epebaj, kólika, hurut esetén, termés és levél anthelminticum,
termés stomachicum, antipyreticum, mag anthelminticum.
bambusz, fekete
Phyllostachys nigra (Lodd. Ex Lindl.) Munro – POACEAE
fekete bambusz
Honos Kínában. Szárított gyökere hagyományos kínai lázcsillapító szer. A rügy megfőzve fogyasztható.
– japán
Bambusa bambos (L.) Voss – POACEAE
[syn.: Bambusa arundinacea (Retz.) Willd., Arundinaria japonica L.] japán bambusz
Arundinariae japonicae surculus
Honos Kínában, Indokínában, Indiai-szubkontinensen. Trópusi Ázsiában sokfelé termesztik. Magas,
fásodó.
Hatóanyag: cianogén glikozid taxifillin, benzoesav
Alkalmazás: fiatal hajtásrügye táplálék lehet, szabályozza a gyomornedv termelődést.
bangita
iburnum opulus L. – CAPRIFOLIACEAE
kánya bangita
Viburni opuli cortex
Viburni opuli herba
Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. 4 m-re is megnövő cserje, néha fa. Liget- és
láperdőkben országszerte elég gyakori. (Gömbös virágzatú, meddő convar. roseum L., a kerti
labdarózsa).
Hatóanyag: gyantaszerű viburnin, valeriansav, cserzőanyag, gyanta, viasz, gumianyag, pektin, szerves
savak, illóolaj (szerves savak észterei), nyomokban alkaloid, herbában viburnin, flavonoid (astragalin,
paeonisid, egyéb kempferol- és kvercetin-glikozid), fahéjsav-származékok
Alkalmazás: kéreg enyhe spasmolyticum dysmenorrhoea esetén. Homeopathia. Levél laxans, emeticum.
Homeopathia.
Viburnum prunifolium L. – CAPRIFOLIACEAE
szilvalevelű bangita
Viburni prunifolii cortex
Honos É-Amerikában, kisebb cserje vagy fa.
Hatóanyag: biflavon amentoflavon, triterpen amyrinek, oleanolsav, ursolsav, kumarin aesculetin,
scopoletin, scopolin, fenolkarbonsav klorogénsav, izoklorogénsav, salicin, szalicilsav, kb. 2%
cserzőanyag, viburnin, iridoid-glikozidok
Alkalmazás: uterusra spasmolytikus, csökkenti a fájdalmat dysmenorrhoea, klimaxos panaszok esetén.
Homeopathia.
barátcserje
Vitex agnus-castus L. – VERBENACEAE
barátcserje
Agni casti fructus (= semen) (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.)
Honos D- és K-Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Közép- és Ny-Ázsiában. Kb. 4 m magas cserje
vagy fa. Nálunk elvétve fordul elő parkokban, kertekben.
Hatóanyag: kb. 0,5% illóolaj (cineol, pinen), iridoid-glikozidok (agnusid, aucubin), flavon casticin
Alkalmazás: kivonata mastalgia, dysmenorrhoea, klimaxos panaszok esetén, továbbá galactogogumként.
Homeopathia.
barkóca
Sorbus torminalis (L.) Cr. – ROSACEAE
barkóca(fa)
Sorbi torminalis fructus
Honos Európában, É-Afrikában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Az Alföldet kivéve országszerte gyakori
lomberdőkben. Közepes vagy nagyobb fa, több vad változata van országunkban.
Hatóanyag: termésben sorbitol, parasorbinsav, szerves savak, cukor, pektin, flavonoid, karotinoid
Alkalmazás: enyhe laxans, diureticum.
bazsalikom, kerti
cimum basilicum L. – LAMIACEAE
kerti bazsalikom
Basilici herba (DAC)
Basilici aetheroleum
Honos – feltehetően – Elő-Ázsiában és É-Afrikában (ősi fajok kereszteződése révén alakulhatott ki),
elterjedt Mediterráneumban, Indiai-szubkontinensen. Egyéves lágyszárú. Nálunk főleg konyhakerti
fűszernövény, de szántóföldi termesztésre is alkalmas. Magvetéssel vagy palántázással szaporítható.
Júniustól szeptemberig virágzik. Virágzó hajtásait kíméletesen, árnyékban, szellős helyen szárítják
(beszáradás 4-5:1). Fűszerként értékesíthető, ha a leveleket és virágokat a szárról lemorzsolják. Több
rokonfaját is próbálják termesztésbe vonni.
Hatóanyag: 0,1-0,5%, egyes nemesített fajtákban akár 1,5% illóolaj (kb. 85%-a linalool a “linalool”
kemotípusban, kb. 90%-a metilchavicol = estragol az “estragol” kemotípusban, továbbá eugenol,
ocimen, cineol), szeszkviterpének, fenilpropán metilcinnamát, flavonoid, fenolkarbonsav
Alkalmazás: carminativum, stomachicum, lactagogum, diureticum, neurotikus szívpanaszok esetén,
szájvízként száj- és toroköblögető. Fűszer, élelmiszer- és likőripar, illatszeripar. Homeopathia. Rokona,
az indiai bazsalikom (O. gratissimum L.) évelő, bokros, trópusi növény, antiszeptikus és
gyulladáscsökkentő. A levelek erősen citrom illatúak. A hinduk szent növénye, az illatos O. tenuiflorum
L. (= O. sanctum L.) is Indiában és Malajziában honos.
bábakalács, szártalan
Carlina acaulis L. – ASTERACEAE
szártalan bábakalács
Carlinae radix
Honos Közép- és Dél-Európában, különösen a Balkánon és Dél-Oroszországban. Alacsony termetű,
áttelelő lágyszárú, mészmentes talajú hegyi rétek, legelők védett növénye. Tilos a gyűjtése.
Hatóanyag: 1-2% illóolaj, ebben kb. 90%-ban carlinaoxid (benzil-2-furfuril-acetilén), emellett carilen,
cserzőanyag, gyanta és 18-22% inulin
Felhasználás: diureticum, diaphoreticum, stomachicum, antibakteriális, antimikotikus, külsőleg
pyodermás panaszokra.
bálványfa
Ailanthus altissima (Mill.) Sw. – SIMAROUBACEAE
[syn.: Ailanthus glandulosa Desf.]
bálványfa, (ecetfa)
Ailanthi altissimae cortex
Honos Kínában, Ausztráliában. Jó mézelő díszfa, sorfának is ültetik. Könnyen elvadul, agresszív.
Hatóanyag: ailanthin (quassiin), szaponin, tannin, quassin, neoquassin, amarolid, ailanthon
Alkalmazás: amarum, vermifugum, antidiarrhoeicum, anthelminticum.
bársonybab, bengáli
Mucuna pruriens (L.) DC. var. utilis (Wall.) Baker – FABACEAE
[syn. Dolichos pruriens L., Stizolobium pruriens (L.) Pers.]
bengáli bársonybab
Mucunae prurientis pericarpii pili = Stizolobii setae
Honos K- és Ny-Indiában. Trópusokon termesztik. Egyéves, lágyszárú futónövény.
Hatóanyag: a hüvelyfal szőrében serotonin, proteáz mucunain, kolin
Alkalmazás: bélféreghajtó cukorsziruppal vagy mézzel keverve. Homeopathia.
bársonyvirág
Tagetes patula L. – ASTERACEAE
bársonyvirág
Tagetes flos
Honos Mexikóban. Egyéves lágyszárú. Főleg Európában kerti virágnak vetik más Tagetes fajokkal (pl. a
dél-amerikai T. erecta L., T. minuta L.) együtt. Nálunk kertekben, főleg parkokban gyakori. Hatóanyag: 0,15% illóolaj (limonen, ocimen, linalool, linalil-acetát, tageton, metilheptenol), flavonoid
(kvercetagetin, patuletin, kvercetagitrin, patulitrin, rubixanthin, rubichrom), xantofill (lutein, helenien,
violaxanthin), kávésav, ellagsav, tiofen-poliin terthienyl
Alkalmazás: növeli a kapilláris erek rugalmasságát, virágos herba anthelminticum, a T. erecta poliin-
tartalma miatt nematocid, az illóolajban gazdagabb (kb. 1%) T. minuta repellens, nematocid. Karotinoid
tartalma miatt A-vitamin hatású (gyógyszerek formájában látásjavító) és sárga festőanyag.
beléndek
Hyoscyamus muticus L. – SOLANACEAE
egyiptomi beléndek
Hyoscyami mutici herba
Honos É-Afrikában, trópusi Afrika nyugati és észak-keleti területein, Arab-félszigeten, Ny-Ázsiában.
Nálunk nem természetes, csak üvegházban.
Hyoscyamus niger L. – SOLANACEAE
beléndek
Hyoscyami folium (Ph. Hg. VII.)
Hyoscyamus niger ad preparationes homoeopathicas (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában. Egyéves vagy
áttelelő lágyszárú. Parlagokon, szántókon helyenként megtalálható, erősen megritkult a gyomirtók miatt.
Hatóanyag: az egyiptomi beléndek levelében 0,9-1,4% alkaloid (0,5-1,1% hioszciamin), a beléndekében
0,1% körüli (0,04% hioszciamin). Szkopolamin-tartalma is jelentősebb az előbbinek.
Alkalmazás: hatóanyagok kivonása, terápiás felhasználása megegyezik a Datura stramoniumnál írtakkal.
benedekfű
nicus benedictus L. – ASTERACEAE
benedekfű
Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.) = Cnici benedicti herba (ÖAB, DAC)
Cardui benedicti fructus
Honos Mediterráneumban. Egyéves, termeszthető, könnyen kivadul. Kora tavasszal 30-40 cm
sortávolságra vetik. Májusban, júniusban virágzik. Közvetlenül a virágzás előtt takarítják be, akár évente
kétszer is (még augusztusban). Árnyékban vagy műszárító segítségével szárítják, napfényre érzékeny
(beszáradás 5:1).
Hatóanyag: germacranolid-típusú szeszkviterpén-laktonok (főleg 0,2-0,7% cnicin), lignan-lakton
(trachelogenin), kb. 0,3% illóolaj (főleg cimen, fenkon, citral, fahéjaldehid), triterpének, flavonoidok,
nyálka-poliszaharid
Alkalmazás: étvágygerjesztő, amarum, javítja az emésztést, előnyösen befolyásolja a gyomorsav
szekréciót, epefunkciót, keserű italok alkotórésze.
benge, varjútövis
Rhamnus cathartica L. – RHAMNACEAE
varjútövis benge
Rhamni catharticae cortex
Rhamni catharticae fructus (DAB)
Honos Európában, É-Afrikában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Többnyire 3 m magasra növő cserje.
Erdeinkben helyenként gyakori.
Hatóanyag: kéregben 2-2,5% antrakinon-glikozid (emodinprimverosid, frangulin), flavonok, termésben
kb. 2% glükofrangulin, emodinanthranol-glikozidok, rhamnonigrin, frangulin, flavonoidok, éretlen
termésben szaponin
Alkalmazás: kéreg népgyógyászatban laxans, termés is, mint enyhe hashajtó, termés népgyógyászatban
még diureticum, vértisztító. Homeopathia.
benzoárgyökér
orstenia brasiliensis Lam.
lázűző korongtányér, bezoárgyökér
Dorsteniae contrajervae rhizoma
Honos Mexikóban, Peruban, a D. brasiliensis még Brazíliában.
Hatóanyag: illóolaj, gyantaszerű anyag
Alkalmazás: diaphoreticum, diureticum, diarrhoea és malária kezelésében, külsőleg kígyómarásra,
harapásra.
benzoéfa, sziámi
Styrax tonkinensis (= tonkinense) (Pierre) Craib
sziámi benzoéfa
Honos Kínában, Indokínában. Örökzöld fák. Mindegyiket termesztik is.
Benzoë = Benzoe tonkinensis (Ph. Hg. VII.)
Hatóanyag: 20-25% szabad és kötött benzoesav, a drogban 60-70% coniferil-benzoát (=
lubanolbenzoát), 10-20% szabad benzoesav, 2% cinnamil-benzoát, 1-2% vanillin
Alkalmazás: belsőleg tinktúraként expectorans, külsőleg erős desinficiens, pl. szájöblögetőként.
Illatszeripar.
bergamott
itrus bergamia Risso et Poit. – RUTACEAE
bergamott(narancs)
Bergamottae aetheroleum
Honos DK-Ázsiában, termesztik Dél-Olaszországban (Kalibria), Ny-Indiában, Guineában.
Hatóanyag: kb. 0,5% illóolaj, ebben 10% linalilacetát, 1% citral, egyéb terpének (25-50%), fototoxikus
furokumarin bergapten (tisztított illóolajban csak nyomokban maradhat).
Alkalmazás: illatszeripar.
berkenye
orbus aucuparia L. var. edulis Dieck – ROSACEAE
madárberkenye
Sorbi aucupariae fructus
Sorbi folium Sorbi flos
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Cserje vagy fa, eléri a 16 m magasságot. Nálunk dísz- és
sorfa, ehető változatának gyümölcse megfőzve fogyasztható.
Hatóanyag: termésben sorbitol, parasorbinsav, sorbinsav, szerves savak, 0,4-0,6% cserzőanyag
(epigallocatechingallát, epicatechin), galluszsav, protocatechusav, floroglucinol, 1% pektin,
karotinoidok, flavonoidok, cianogén glikozid amygdalin, levélben amygdalin, szaponin ursolsav,
flavonoidok, virágban flavonoidok, szterolok, szaponin, trimetilamin
Alkalmazás: termés enyhe laxans (nagyobb mennyiségben hasmenést okoz), diureticum,
emmenagogum, adstringens, levél élvezeti teapótló, virág enyhe laxans.
Sorbus domestica L. – ROSACEAE
kerti berkenye
Sorbi domesticae fructus
Honos Európában, É-Afrikában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Száraz tölgyesekben a Dunántúlon és a
Középhegységben helyenként gyakori, néhol termesztik. Termése megfőzve fogyasztható.
Hatóanyag: termésben sorbitol, parasorbinsav, szerves savak, cukor, pektin, flavonoid, karotinoid
Alkalmazás: enyhe laxans, diureticum.
bertram, római
Anacyclus pyrethrum (L.) Link – ASTERACEAE
[syn.: Anthemis pyrethrum L.]
piretrum, római bertram
Pyrethri (romani) radix = Anacycli pyrethri radix
Honos Algériában, Marokkóban, Arábiában, Szíriában, sokfelé termesztik.
Hatóanyag: csípős gyantájában anacyclin, dehidroanacyclin (diin-dienek) és dekadien-2,4-sav-
izobutilamid, sesamin, nyomokban illóolaj, 30-55% inulin, cserzőanyag
Alkalmazás: nyálelválasztást fokoz, fájdalomenyhítő, tonicum, antiparasiticum, inszekticid.
beteldió
Areca catechu L. – ARACEAE
beteldió, arékapálma
Arecae semen (= nux)
Honos Indiai szubkontinensen, Indokínában, Malajziában, ugyanezeken a területeken termesztik is.
Hatóanyag: 0,3-0,6% alkaloid, fő alkotója arecolin, mellékalkaloidok guvacin, izoguvacin, guvacolin,
arecolidin, arecaidin, 14-18% zsíros olaj, 15-25% cserzőanyag, hemicellulózok, cukrok, gyanta,
catechin, leucocyanidin, leucopelargonidin
Alkalmazás: az arecolin parasympathicomimeticum, enyhe mioticum (pilocarpinszerű), féreghajtó az
állatgyógyászatban. Emberre toxikus. A beteldiót a malájok rágcsálják, mint élvezeti szert, erős
nyálfolyást és enyhe eufóriát okoz.
betyárkóró
rigeron canadensis L. – ASTERACEAE
[syn.: Conyza canadensis L. Cronquist]
betyárkóró, seprence
Erigeronis canadensis herba
Honos Amerikában, onnan behurcolt gyomként Európában és világszerte (kozmopolita). Országunkban
parlagokon, szántókon, kapásokban igen elterjedt, egy- vagy kétéves lágyszárú, gyakran 1 méterre is
megnő. Hatóanyag: 0,3-1,1% illóolaj (limonen, terpineol, dipenten, cymol, linalool, matricaria-észter stb.),
cserzőanyag, galluszsav, flavon, kolin, benzil-benzoesav, cumulen (alken-lakton)
Alkalmazás: gyulladásgátló, antidiarrhoeicum, anthelminticum, népgyógyászatban húgyúti
betegségekben. Homeopathia.
békabogyó, fekete
Actaea spicata L. – RANUNCULACEAE
fekete békabogyó
Actaeae spicatae radix
Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Európában. Évelő, Magyarországon bükk-
és gyertyánelegyesekben, mészkerülő és ligeterdőkben fordul elő.
Hatóanyag: kékesfekete bogyójában és magjában protoanemoninszerű t-aconitsav található (erősen
mérgező!). A gyökérdrog anemoninszerű anemolt tartalmaz.
Alkalmazás: erős hánytató és hashajtó, túladagolás veszélye miatt óvatosságot, orvosi felügyeletet
igényel.
békalencse
Lemna minor L. – LEMNACEAE
apró békalencse
Lemnae minoris herba
Kozmopolita, áttelelő vízi növény, állóvizekben, mocsarak, lápok vizében gyakori, helyenként tömeges. Hatóanyag: flavon luteolin-glikozid, orientin, izoorientin, vitexin, izovitexin, vicenin, lucenin, gyanta,
viasz, szterol, nyálka-poliszaharid, cserzőanyag, ciklopentansav, fehérjék (pl. albumin)
Alkalmazás: diureticum köszvény, reuma esetén, külsőleg carbunculus kezelésére.
békaorsó
ium erectum Huds. – APIACEAE
[syn.: Sium angustifolium L., Berula erecta Coville]
kis békaorsó
Berulae herba
Honos Európában, Ny- és Közép-Ázsiában, É-Amerikában és Mexikóban. Áttelelő lágyszárú.
Dunántúlon szórványosan, néhol gyakori tiszta vizű patakok, forráslápok növényzetében.
Hatóanyag: kempferol-, kvercetin-, izorhamnetin-glikozid, szabad és kötött kávésav, protocatechusav,
gentisinsav, p-hidroxibenzoesav, ferulasav, szinapinsav
Alkalmazás: diureticum.
Sium latifolium L. – APIACEAE
nagy békaorsó
Sii palustris herba
Sii palustris radix
Honos Európában, Afrikában. Áttelelő lágyszárú. Magyarországon mocsarakban mindenhol gyakori.
Hatóanyag: flavonoidok, fenolkarbonsavak, gyökérben poliinek, illóolaj, gyanta
Alkalmazás: antibakteriális, mérgező, régen használták.
Sium sisaroideum DC. – APIACEAE
[syn.: Sium sisarum L.]
vad békaorsó, keleti békaorsó
Sii sisari radix
Honos DK-Európában, Elő-Ázsiában. Áttelelő lágyszárú. Alföldön szórványosan, mocsarakban.
Védendő.
Hatóanyag: 4-8% szaharóz, 4-l8% keményítő, pektin, gumianyag, dextrin, nyálka-heteropoliszaharid,
poliin (falcarindion, falcarinolon)
Alkalmazás: népgyógyászatban expectorans, nyálfolyás ellen.
békaszittyó
Juncus effusus L. – JUNCACEAE
békaszittyó, káka
Junci radix
Kozmopolita, évelő lágyszárú. Nálunk is mocsarakban, lápokban mindenütt közönséges.
Hatóanyag: cserzőanyag
Alkalmazás: népgyógyászatban enyhe diureticum. Homeopathia.
bétel bors
Piper betle L. – PIPERACEAE
bétel bors
Piperis betlis folium
Honos Malajziában, elterjedt Indonéziában és trópusokon. Kúszó félcserje.
Hatóanyag: 0,2-1% illóolaj (chavicol, cadinen, chavibetol, terpenen, szeszkviterpének), fenolok, tannin
Alkalmazás: carminativum, antioxidáns, antibakteriális, beteldió (Areca catechu) rágáshoz használják
DK-Ázsiában és K-Afrikában aromaticumként és helyi érzéstelenítést elősegítő hatása miatt.
birs, bengáli-
Aegle marmelos (L.) Corr. – RUTACEAE
bengálibirs
Aegle marmelos (= Belae indicae) fructus
Honos Nyugat-Himalájában. Indiai-szubkontinensen és ettől keletre több országban termesztik. Kisebb
vagy közepes nagyságú, lombos fa. Hatóanyag: 0,03-0,4% furokumarin imperatorin (= marmelosin), a friss gyümölcsben cukrok, kb. 20%
tannin
Alkalmazás: különösen friss állapotban hatásos adstringens diarrhoea és dysentheria esetén.
birsalma
Cydonia oblonga Mill. – ROSACEAE
birsalma
Cydoniae (mala) fructus
Cydoniae (mala) semen
Honos Közép-Ázsiában, Kaukázusban, Iránban, DK-Arábiában. Gyakrabban bokros, néha akár 8 m
magasra növő fa. Az egész országban kisebb mértékben termesztik.
Hatóanyag: terméshúsban cukrok, savak, cserzőanyag, pektin, galactoaraban, leucoanthocyanidin,
illóolaj, magban 20% pentosan-nyálka cynodin, 0,4% amygdalin, kb. 15% zsíros olaj Alkalmazás: értékes rosttartalmú gyümölcs, a magnyálka kivonva égési sebek, felfekvés esetén külsőleg
(szuszpenzióban, kenőcsben).
bodza
Sambucus ebulus L. – CAPRIFOLIACEAE
földi bodza
Ebuli fructus
Ebuli folium
Ebuli radix (= rhizoma)
Honos Európában, Közép- és Ny-Ázsiában, É-Afrikában, Kaukázusban. Évelő, cserjeszerű. Országszerte
gyakori útszéli gyomtársulásokban.
Hatóanyag: termésben kb. 0,08% illóolaj, cianogén glikozidok, cserzőanyag, anthocyan sambucyanin-
glikozid, valeriánsav, magban zsíros olaj. Levélben cianogén glikozid, cukrok, nyomokban illóolaj, gyökérben ugyancsak cianogén glikozid, nyomokban illóolaj, gyanta, cserzőanyag, szterol, amyrin,
szaharóz
Alkalmazás: termés laxans, diureticum, diaphoreticum, homeopathia, levél népgyógyászatban meghűlés
esetén, gyökér enyhe diureticum, diaphoreticum, laxans, népgyógyászatban purgans, emeticum.
Sambucus nigra L. – CAPRIFOLIACEAE
fekete bodza
Sambuci (nigrae) flos (Ph. Hg. VII.) = Sambuci flos (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Sambuci fructus
Sambuci folium
Sambuci cortex
Sambuci radix
Honos Európában, Mediterráneumban, Kaukázusban, Ny-Ázsiában. Cserje vagy fa. Országszerte
gyakori degradált erdőkben, cserjésekben. Nemesített fajtáiból ültetvényeket létesítenek. Májusban,
júniusban virágzik. A virágzatokat száraz időben gyűjtik, napon vagy műszárítóban gyorsan szárítják,
mert könnyen barnul. A lemorzsolt virág nedvszívó (beszáradás 6-7:1). Virágzáskor gyűjtik a levelet
(beszáradás 4-5:1). Az érett, fekete vagy sötétlila terméseket terméságazat formájában szedik
(beszáradás 5:1).
Hatóanyag: virágban 0,03-0,14% illóolaj, nyomokban cianogén glikozid sambunigrin, kb. 1,6%
flavonoid (rutin, hiperozid, kvercirtin, astragalin), kb. 3% fenolkarbonsav, triterpén szaponin (amyrin,
ursolsav, olenaolsav), szterolok, termésben kb. 3% cserzőanyag, 0,2-1% anthocyan (sambucin,
sambucianin, chrysanthemin), flavonoidok, kevés illóolaj, magban cianogén glikozid (sambunigrin,
prunasin, zierin), cukor, szerves savak, levélben és kéregben cianogéneken kívül cserzőanyag, szterolok,
szaponinok, gyökérben gyanta
Alkalmazás: virág laxans, diureticum, továbbá megfázásos betegségekben diaphoreticum, termés frissen
lekvárnak, nagyobb adagban purgans, leve antioxidáns, nyers, éretlen termés présleve
népgyógyászatban ischias és neuralgia esetén, friss virág, levél és kéreg homeopathiában, gyökér vagy
gökérkéreg népgyógyászatban laxans és vese-, hólyagbántalmakban jótékony.
Sambucus racemosa L. – CAPRIFOLIACEAE
fürtös bodza
Sambuci racemosae fructus
Honos Közép- és D-Európában, Kaukázusban, egyes alfajai É-Amerikában. Cserje vagy fa.
Hatóanyag: gyümölcshúsban sok karotinoid, vitaminok, cukrok, szerves savak, pektin, cserzőanyag, 0,6-
2% zsíros olaj, magban toxikus, szívre ható glikozid, emiatt mérgező (olaja nem használható)
Alkalmazás: népgyógyászatban gyümölcslé diaphoretikus, megfőzve meghűlés eredetű láz, húgyúti és
hólyagpanaszok esetén, gyümölcshús lekvárnak készíthető.
boglárka
Ranunculus acris L. – RANUNCULACEAE
réti boglárka
Ranunculi acris herba = Ranunculi pratensis herba
Honos Európában, Kaukázusban, Szibériában. Áttelelő lágyszárú. Elterjedt az egész országban, a
Tiszántúlon ritka. Üde és nedves réteken.
Ranunculus bulbosus L. – RANUNCULACEAE
gumós boglárka
Ranunculi bulbosi herba
Ranunculi bulbosi radix
Honos Európában, É-Afrikában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő lágyszárú, fél méter magasra is
megnő. Dunántúlon elég gyakori, máshol szórványos. Zavart gyepekben fordul elő.
Ranunculus sceleratus L. – RANUNCULACEAE
torzsika boglárka
Ranunculi scelerati herba = Ranunculi palustris herba = Ranunculi aquatici herba
Honos Ázsia mérsékelt égövi részein, Európában, É-Afrikában, Indiai-szubkontinensen, Kanadában,
USA-ban. Kétéves, vaskos, csöves lágyszárú, magassága kb. 0,6 m. Mocsári és iszaplakó társulásokban
gyakori.
Hatóanyag: protoanemonin származék ranunculin, bomlástermékei anemonin, anemoninsav,
izoanemoninsav, szaponin, virágban xantofillok
Alkalmazás: mérgező mindegyik, népi használatban egyes krónikus bőrbajokban, bronchitis, pleuritis,
köszvény és reuma esetén. Homeopathia.
– saláta-
Ficaria verna Huds. – RANUNCULACEAE
[syn.: Ranunculus ficaria L., Ficaria ranunculoides Roth]
salátaboglárka
Chelidonii minoris herba = Ranunculi ficariae herba
Ficariae (minoris) radix = Chelidonii minoris radix
Honos Európában, Ny-Ázsiában, évelő (többéves) lágyszárú. Országszerte üde erdőkben, gyertyános-
tölgyesekben gyakori.
Hatóanyag: levélben kevés anemonin, kb. 2% triterpén-szaponin (aglikon hederagenin, oleanolsav),
gyökérben tannin
Alkalmazás: diureticum, gyökérnedv népgyógyászatban aranyérre.
bojtocska, kisfészkű
Ageratum conyzoides L. – ASTERACEAE
kisfészkű bojtocska, agerátum
Elterjedt trópusokon és szubtrópusokon. Rokona, a közép-amerikai eredetű A. houstonianum, kedvelt
parkdíszítő növényünk.
Hatóanyag: 0,15% illóolaj, jellegzetes alkotója az ageratocromen, továbbá etil-eugenol és az ebből
oxidációval képződő etil-vanillin, még kumarin és alkaloid
Alkalmazás: a gyökérből vagy az egész növényből készült főzet emésztési zavarok, láz és reuma esetén
hatékony, tonicum.
bojtorján
Arctium lappa L., A. tomentosum Mill., A. minus (Hill) Bernh., A. nemorosum Lej et
C. – ASTERACEAE
bojtorján
Bardanae radix (DAC)
Bardanae folium
Bardanae herba
Bardanae fructus
Honos Mediterráneumban, Európa más területein és Ázsiában. A kétéves, erőteljes növény
Magyarországon gyom- és ártéri társulásokban különösen gyakori. Gyűjthető még a parlagokon,
ártereken és üde gyomtársulásokban élő kis bojtorján (A. minus (Hill.) Bernh.) is. Júliustól őszig
virágoznak. A húsos gyökereket az első év végén vagy a következő év tavaszán gyűjtik. Megmosás után
feldarabolják és 500
C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítják (beszáradás 4-5:1).
Hatóanyag: gyökérben 30-40% inulin, nyálka-poliszaharid, 0,06-0,18% illóolaj, poliinek (köztük
kéntartalmúak, pl. arctinon, arctinal, arctinol, aretsav), 2-3,5% cserzőanyag, szeszkviterpenoid costus-sav, guajanolid-típusú szeszkviterpén-lakton costuslakton és dehidrocostuslakton, butyrolaktonlignan
arctigenin glikozidok, összefoglaló néven arctiin. Utóbbi keserű vegyületcsoport a termésen kívül –
kisebb mennyiségben – a levélre és a herbára is jellemző.
Alkalmazás: diureticum, cholereticum, diaphoreticum, tisztító (méregtelenítő), húgykőhajtó,
reumaellenes, enyhén antibiotikus. Külsőleg egyes ekcémákra, zsíros fejbőr kezelésére (hajszesz,
hajsampon stb.). Az egyéves növény nyár végén gyűjtött gyökere megfőzve ehető, a zsenge tőlevelek
alkalmasak saláta készítésére, a levélnyél és virágzati tengely nyersen vagy főzve szintén fogyasztható,
íze a zellerre emlékeztet.
– apró-
Agrimonia eupatoria L. – ROSACEAE
[syn.: Agrimonia eupatoria L. subsp. officinalis (Lam.) Gams]
közönséges párlófű, apróbojtorján
Agrimoniae herba (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos Európában, Ázsia mérsékelt éghajlatú részein, É-Afrikában. Száraz és félszáraz gyepekben,
árokszéleken, réteken az egész országban gyakori. Júniustól augusztusig virágzik. A 30-40 cm-es
virágos hajtásokat árnyékban szárítjuk (beszáradás 4:1). Gyűjthető az A. procera Wallr. is.
Hatóanyag: 4-10% catechin-tannin, 5-6% ellagi- és gallotannin, triterpének (főleg ursolsav),
flavonoidok
Alkalmazás: enyhe adstringens és antibakteriális, emiatt belsőleg gyomor- és bélhurut, epehólyag és
epeútak gyulladása esetén. Toroköblögetésre is használható. Teája különösen nyári hasmenések, vékony-
és vastagbélgyulladás kezelésére előnyös.
bokorhere
Lespedeza capitata Michx. – FABACEAE
bokorhere
Lespedezae herba
Honos USA és Kanada keleti partján, Európában termesztik. Kb. 1,5 m magas félcserje. Hatóanyag: flavonol- és flavon-C-glikozidok, homoorientin, lespidin (kempferitrin), kempferol-
glikozid, orientin, vitexin, saponaretin, procyanidin
Alkalmazás: diureticum veseelégtelenség, nephrosclerosis esetén, húgyúti betegségekben gyógyszerek
formájában.
boldó
Peumus boldus Mol. – MONIMIACEAE
boldó(fa)
Boldo folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos D-Amerika déli részén, főleg Chilében. Cserje vagy kisebb fa.
Hatóanyag: 1,5-5% morfinan-típusú alkaloid, kb. 0,1% a fő alkaloid boldin, továbbá izocorydin, nor-
izocorydin, laurolitsin, laurotetanin, N-metil-laurotetanin, továbbá 2-3% illóolaj (p-cymen, cineol,
ascaridol), kevés triterpén és flavonoid
Alkalmazás: anthelminticum, stomachicum (dyspepsiában), enyhe sedativum, diureticum, cholagogum
és hepatoprotectiv főként máj- és epepanaszokban (colitis), de reumás és köszvényes betegségekben,
lázcsillapító, antioxidáns. Homeopathia.
bokrétafa
Aesculus hippocastanum L. – HIPPOCASTANACEAE
bokrétafa, vadgesztenye
Hippocastani albi flos
Hippocastani rubri flos
Hippocastani folium
Hippocastani cortex
Hippocastani semen (DAB) = Castaneae equinae semen
Honos DK-Európában, kelet-mediterrán, szubmediterrán, montán faj. Park- és sorfának ültetik.
Aknázómoly levélkártevője ellen rendszeresen kell védekezni, hazai állományai emiatt veszélyben
vannak. Áprilisban, májusban virágzik. A kérget tavasszal gyűjtik, aprítják (beszáradás 3:1), a leveleket
virágzás végén és fénytől védve szárítják (beszáradás 6:1), a magvakat a termés felnyílásakor
(beszáradás 2:1).
Hatóanyag: kb. 50% keményítőt tartalmazó magban 3-10% szaponin-glikozid (főleg escin-glikozidok,
kb. 30-féle), flavonoidok, tannin, esculin és fraxin kumarinok, triterpének, szterolok. Kéregben főleg
kumarin-glikozidok (esculin 0,7-7%, fraxin 1-2,6%), szaponin, catechin-tannin. Levélben és virágban
flavonoidok, szterolok, tannin, kumarinok (esculin, scopolin, fraxin)
Alkalmazás: fényvédő esculint főleg a kéregből, a magból és a levélből vonják ki. Kenőcsök, napolajok
alkotórésze, kapillárisok falát erősíti. A kéreg gyulladásos, aranyeres bántalmak enyhítésére szolgál.
Escintartalma miatt javítja a perifériás vérkeringést. Külsőleg főleg kenőcsök formájában alkalmas
visszérgyulladás, aranyeres bántalmak és visszeres ulcus cruris kezelésére.
boldogasszony tenyere
Chrysanthemum balsamita L. – ASTERACEAE
[syn.: Tanacetum balsamita L.]
boldogasszony tenyere
Balsamitae herba = Balsamitae (Tanaceti) herba
Honos Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő dísznövény.
Hatóanyag: illóolaj, var. balsamitában főként kámfor, thujon, var. tanacetoidesben főként carvon
Alkalmazás: epehólyag bántalmak esetén, gyógyszerekben is. Külsőleg leginkább rovarriasztóként.
bolhafű
Pulicaria dysenterica (L.) Gärtn. – ASTERACEAE
réti bolhafű
Conyzae mediae herba = Suedensis herba = Arnicae suedensis herba
Conyzae mediae radix
Honos Európában, Elő-Ázsiában, É-Afrikában, évelő (nálunk inkább egyéves) lágyszárú, 0,6 m-re is
megnőhet. Dunántúlon szórványos, az Alföldön gyakoribb, nedves réteken, legelőkön,
gyomtársulásokban.
Hatóanyag: herbában acetofenon brevifolin, kb. 7% tannin, 0,5% flavonoid, 0,14% illóolaj, gyökérben
poliinek, szterol, timol-származékok
Alkalmazás: korábban bőrbetegségekre.
Pulicaria vulgaris Gärtn. – ASTERACEAE
[syn.: Inula pulicaria L.]
parlagi bolhafű
Pulicariae herba = Conyzae minoris herba
Honos Európában, Ny-Ázsiában, É-Afrikában, Etiópiában, egyéves lágyszárú, kisebb termetű. Nálunk
iszapos és szikes talajokon, gyomtársulásokban gyakori.
Hatóanyag: alifás monoterpén cosmen
Alkalmazás: inszekticid.
bolhamag
Plantago afra L. – PLANTAGINACEAE
[syn.: Plantago psyllium L.]
nyálkás útifű, bolhamag
Psyllii semen (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Plantaginis psyllii semen = Pulicariae
semen
Honos Mediterráneumban. Franciaországban termesztik. Egyéves lágyszárú.
Hatóanyag: maghéjban 10-12% nyálka-heteropoliszaharid (pl. arabinoxilan, rhamnogalacturonan),
zsíros olaj, protein, hemicellulóz, kevés iridoid-glikozid aucubin, fenilpropan acteosid
Alkalmazás: laxans (bő folyadékkal), koleszterinszint csökkentő.
borágó
Borago officinalis L. – BORAGINACEAE
(kerti) borágó
Boraginis herba
Boraginis flos
Boraginis semen
Boraginis oleum
Honos Európában, Ny-Ázsiában, É-Afrikában. Nálunk meleg, napfényes területeken termeszthető
egyéves növény. Vetésideje április eleje, júniusban, júliusban virágzik. A leveles hajtásokat virágzáskor
gyűjtik és árnyékban szárítják (beszáradás 5:1). A termést (magot) viaszéréskor gyűjtik.
Hatóanyag: a herbában nyálka-poligalakturonan, szaponin, kb. 3% cserzőanyag, nyomokban illóolaj, a
termésben linolensavban gazdag zsíros olaj
Alkalmazás: népgyógyászati tapasztalatok szerint enyhe nyugtató, lehangoltságot oldó, a makkocskából
nyert olaj érelmeszesedés megelőzésére használható, gyógyszerkészítmény formájában adagolva. A
herba uborkakonzerváló.
borbálafű
Barbarea vulgaris R. Br. – BRASSICACEAE
borbálafű
Barbareae herba
Honos mérsékelt égövi Ázsiában, Európában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában, két- vagy többéves,
ártéri szegélytársulásokban, erdőszéleken elég gyakori.
Hatóanyag: glikozinolát, flavonoid
Alkalmazás: sebgyógyító balzsamokban. Előfőzést követően nem keserű, salátának, főzeléknek
készíthető.
borgyökér
Oenanthe aquatica (L.) Poir. – APIACEAE
[syn.: Oenanthe phellandrium L.]
borgyökér, mételykóró
Phellandrii fructus = Oenanthes aquaticae fructus
Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában. Egy- vagy kétéves, vízparti, mocsári lágyszárú, gyakran
igen vastag szárral. A Dunántúlon a hegyvidékek szélein és az Alföldön nem ritka.
Hatóanyag: 1-2,5% illóolaj (phellandren), kb. 20% zsíros olaj, 4% gyanta, 2-3% viasz, galactan,
mannan, myristicin, apiol
Alkalmazás: köhögéscsillapító és nyákoldó bronchitis és asthma esetén, diaphoreticum, carminativum,
diureticum. Homeopathia.
borjúpázsit, szagos
Anthoxanthum odoratum L. – POACEAE
szagos borjúpázsit
Anthoxanthi odorati herba
Anthoxanthi odorati flos
Honos Eurázsiában. 10-30 cm magas, erős illatú fű. A Középhegységben és a Dunántúlon gyakoribb.
Üde rétek társulás alkotó növénye.
Hatóanyag: kumarin-glikozid, 30-40% kovasav
Alkalmazás: értékes gyepnövény, szénafürdők fontos alkotórésze.
borostyán
Hedera helix L. – ARALIACEAE
(közönséges) borostyán
Hederae folium (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) = Hederae helicis folium
Hederae helicis herba
Hedera helix ad preparationes homoeopathicas (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.)
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban, É-Afrikában. Országszerte gyakori, fára kúszó, örökzöld
cserje, leginkább nyirkos erdőkben tömegesen gyűjthető. Parkokban díszváltozatait is telepítik.
Hatóanyag: 2,5-6% bisdesmosid triterpénszaponin (aglikon: hederagenin, oleanolsav, bayogenin):
hederaszaponin C (= hederacosid C), hederaszaponin B, D-I, olenaolsav-3-szulfát, kvercetin- és
kempferol-glikozidok, fenolkarbonsavak, poliin falcarinol, szterolok, illóolaj
Alkalmazás: expectorans, spasmolyticum felső légúti hurutokban. Hederaszaponinok (és részben a
falcarinol) miatt antibakteriális, antimikotikus, anthelmintikus, antiprotozootikus. Számos gyógyszer
alkotórésze.
boróka
Juniperus communis L. – CUPRESSACEAE
(közönséges) boróka
Juniperi pseudo-fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Juniperi galbulus (Ph. Hg. VII.)
(= fructus, bacca)
Juniperi herba (= summitas)
Juniperi lignum
Juniperi aetheroleum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Cirkumpoláris. Nálunk meszes vagy mészmentes talajokon, a Duna-Tisza-közén, alföldi
homokterületeken, sík helyen állományalkotó kétlaki cserje vagy kisebb fa. Áprilisban, májusban virágzik. A tobozbogyó első évben zöld, a második évben sötétibolya. Az érett álterméseket az ágak
enyhe ütögetésével ponyván fogják fel, száraz helyen, vékony rétegben, szobahőmérsékleten szárítják,
majd tisztítják (beszáradás 1,5-2:1).
Hatóanyag: 0,8-2% illóolaj (főleg -pinen, sabinen, myrcen, limonen, terpinen-4-ol), szeszkviterpén -
caryophyllen, 3-5% catechin-cserzőanyag, flavonoidok. A fában (lignum) csak 0,1% illóolaj van
szeszkviterpénekkel (thujopsen, cadinen, humulen, pygmaein), továbbá diterpének (sugiol, xanthoperol,
communissav), lignan (podophyllotoxin)
Alkalmazás: erős diureticum, húgyúti fertőtlenítő, diaphoreticum, spasmolyticum. Terhes nők és
vesebetegek nem használhatják. Külsőleg ízületi bántalmakra. Fűszer, illóolaját szesziparban.
Juniperus oxycedrus L., más Juniperus fajok – CUPRESSACEAE
vörös boróka
Juniperi pix (Ph. Hg. VII.)
Juniperi aetheroleum empyreumaticum (= cadinum)
Honos Földközi-tenger mentén és Balkánon. Nálunk díszfa.
Hatóanyag: fájában illóolaj (cadinen, p-cresol)
Alkalmazás: kátrányt, illóolajat állítanak elő.
Juniperus sabina L. – CUPRESSACEAE
nehézszagú boróka
Sabinae herba (= summitas)
Honos Közép- és D-Európában, a Balkánon, É- és Közép-Ázsiában. Hegyvidéki, heverő cserje, dísznek
is ültetik.
Hatóanyag: 3-5% illóolaj (fő komponens a sabinil-acetát és a sabinen, ezeken kívül kb. 20 mono- és
szeszkviterpén), cserzőanyag, viasz, diterpén-lakton savinin, lignan podophyllotoxin
Felhasználás: külsőleg bőrgyógyászatban, népi orvoslásban diaphoreticum, anthelminticum, köszvény és
reuma kezelésére. Állatorvoslásban. Homeopathia.
Juniperus virginiana L. – CUPRESSACEAE
virgíniai boróka
Ligni cedri aetheroleum (= Cedri ligni aetheroleum)
Honos atlantikus É-Amerikában. Nálunk díszfának ültetik.
Hatóanyag: fájában 1,5-4,5% illóolaj (főleg cedren), szeszkviterpén-alkohol cedrol
Alkalmazás: illóolaját főleg a kozmetikai iparban. Rovarűző.
bors, bétel
Piper betle L. – PIPERACEAE
bétel bors
Piperis betlis folium
Honos Malajziában, elterjedt Indonéziában és trópusokon. Kúszó félcserje.
Hatóanyag: 0,2-1% illóolaj (chavicol, cadinen, chavibetol, terpenen, szeszkviterpének), fenolok, tannin
Alkalmazás: carminativum, antioxidáns, antibakteriális, beteldió (Areca catechu) rágáshoz használják
DK-Ázsiában és K-Afrikában aromaticumként és helyi érzéstelenítést elősegítő hatása miatt.
– cayenne
Capsicum frutescens L. s. l. – SOLANACEAE
csilipaprika, cayenne bors
Capsici fructus (Ph. Eur. 4., DAB, Ph. Hg.VIII.) = Capsici fructus acer
Honos D-Amerikában, főleg trópusokon, Indiában és Polinéziában sokfelé termesztik. Nálunk inkább
cserepes növényként ismert.
Hatóanyag: 0,3-1% capsaicinoid (fő komponens 63-77% capsaicin, 20-30% dihidrocapsaicin)
Alkalmazás: külsőleg linimentum, tapasz, bedörzsölő formájában hyperaemiát, helyi gyulladást idéz elő,
fájdalomcsillapító reumás vagy idegfájdalmakkal járó betegségekben. Belsőleg növeli a perisztaltikát,
fokozza a gyomornedv-kiválasztást.
– fekete-
Piper nigrum L. – PIPERACEAE
feketebors Piperis nigri fructus
Piperis albi fructus
Piperis aetheroleum
Honos Indiai-szubkontinensen, trópusokon (pl. Indonéziában, Malajziában, Brazíliában) sokfelé
termesztik. Kb. 10 m-es kúszócserje.
Hatóanyag: 1-3,5% illóolaj (általában fehérben 2,5%-ig, feketében 3,5%-ig), benne főleg caryophyllen,
caren, sabinen, limonen, pinenek, phellandren, piperonal, linalool, eugenol, safrol, továbbá 2-5% csípős
piperidin- és piperinsav-származékok (90-95%-a t-piperin, továbbá piperettin, piperanin, piperolein A,
B), pirrolidin piperylin
Alkalmazás: stomachicum, carminativum, antiphlogisticum, antineuralgicum, fűszer, illóolajat
szolgáltat. Homeopathia.
– hosszú
Piper longum L. – PIPERACEAE
hosszú bors
Piperis longi fructus
Honos Indonéziában, Indiában, Sri Lankán, termesztik Fülöp-szigeteken, egyéb trópusi területeken. Alig
1 m magas, kúszó félcserje.
Hatóanyag: 1-1,5% illóolaj (caryophyllen, zingiberen, phellandren, dipenten), piperoxil- és amin-
származékok, 5% piperin, kevés piperidin, chavicin, zsíros olaj
Alkalmazás: tonicum, stomachicum, carminativum, stimulans, illóolaj különösen antibakteriális. Fűszer.
– jamaikai
Pimenta dioica (L.) Merr. – MYRTACEAE
[syn.: Pimenta officinalis Lindl.]
szegfűbors(fa), jamaikaibors
Pimentae fructus = Amomi fructus
Pimentae folium
Pimentae aetheroleum
Honos Mexikóban, Karib-szigeteken, Közép-Amerikában. Indiában termesztik. 10-13 m magas,
örökzöld fa.
Hatóanyag: 2-5% illóolaj (kb. 75%, levélben 80-90% eugenol és eugenolmetiléter, továbbá
caryophyllen, phellandren, cineol), zsíros olaj a termésben, gyanta, tannin
Alkalmazás: aromaticum, stimulans, tonicum emésztési zavarok esetén. Illóolajat főleg a levélből
nyernek. Fűszer, likőripar.
– japán-
Zanthoxylum piperitum (L.) DC. – RUTACEAE
japánbors
Honos Kínában, K-Ázsiában. Bogyója ánizs illatú. Porítva keleti fűszer. Fiatal levele is hasonlóan
hasznos. Diureticum, digestivum, antibakteriális.
– kubéba
Piper cubeba L. – PIPERACEAE
kubébabors
Cubebae fructus
Cubebae aetheroleum
Honos Malajziában, trópusokon sokfelé termesztik (pl. Jáván, Borneon, Sri Lankán, Karib-tengeri
szigeteken, Kongóban). Akár 6 m-es, kúszó félcserje.
Hatóanyag: 7-20% illóolaj (monoterpének, szeszkviterpének, ezek alkoholos származékai, pl. cubebin,
cubeben, cubebol, copaen stb.)
Alkalmazás: stomachicum, diureticum, húgyúti desinficiens. Fűszer, illóolaj.
– malagéta-
Aframomum melegueta K. Schum. – ZINGIBERACEAE
paradicsommag, malagétabors
Paradisi semen = Aframomi meleguetae semen
Honos trópusi Afrika nyugati és középső részein és Sri Lankán, ugyanitt termesztik is.
Hatóanyag: 0,3-0,75% illóolaj, paradol (csípős ízt adja), gyanta, cserzőanyag, keményítő, kevés zsíros
olaj.
Alkalmazás: stimuláns, fűszer, csípős likőr készül belőle, illatszeripari felhasználása is van.
– perui
Schinus molle L. – ANACARDIACEAE
perui bors
Honos D-Amerikában, főként Peruban és Brazíliában. Trópusi országokban dísznövény, fasornak
ültetik. Korallpiros, rózsaszínű magja fűszer. Hörghurut és nátha esetén is használható, a kéreg és levél
cserzőanyag-tartalma miatt adstringens.
– szegfű-, fürtös
Pimenta racemosa (Mill.) Moore – MYRTACEAE
[syn.: Pimenta acris (Sw.) Kostel.]
fürtös szegfűbors(fa)
Bay flos
Bay folium
Myriciae aetheroleum
Honos D-Amerika északi részén, Karib-szigeteken. Örökzöld fa.
Hatóanyag: 0,7-1,3% illóolaj (főleg chavicol, metilchavicol, továbbá myrcen, eugenolmetiléter,
eugenol)
Alkalmazás: aromaticum, nem csípős. Kozmetikai (dezodoráns, fogpaszta, szájvíz, hajszesz) és
likőripar, levélből “bay-rum”.
bors(fa), tasmániai
Tasmannia lanceolata (Poir.) A. C. Sm. – WINTERACEAE
[syn.: Drimys lanceolata (Poir.) Baill.
tasmániai bors(fa)
Honos Ausztráliában, DK-Ázsiában, Malajziában. Hegyi cserje, ágai kezdetben sötétvörösek. Hazájában
sövénynek is ültetik. Húsos, fekete termései (bogyói) csípősek, erős aromájúak. Fűszer, de jó hatású
emésztési zavarok esetén is.
borsmustár
Eruca sativa Mill. – BRASSICACEAE
borsmustár
Honos D-Eurázsiában, Mediterráneumban, egy- vagy kétéves lágyszárú. Néhol termesztették, elvadulva
vetések gyomtársulásaiban helyenként terem.
Hatóanyag: magban 16-33% félig száradó zsíros olaj (a zsírsavak közül legtöbb, kb. 46% az erukasav),
szterolok, glikozinolát (glükoerucin), a levélben glikozinolátok mellett flavonoid (főként izorhamnetin-
glikozid)
Alkalmazás: porított magja antibakteriális, mustárpótló, hajtása diureticum, aphrodisiacum, emésztést
elősegítő, fűszer, saláta.
borsó
Pisum sativum L. – FABACEAE
borsó
Pisi semen
Honos DNy-Ázsiában, Mediterráneumban, a mai termesztett változatok vad ősi alakokból jöttek létre.
Egyéves vagy áttelelő-egyéves lágyszárú.
Hatóanyag: aminosavak, aminok, szterolok, cyanidinek, flavonoidok, fehérjék (pl. legumin, vicilin,
mitogén lektinek), szénhidrát (keményítő, arabinoxilan), szerves savak, fenolkarbonsavak, flavonoidok,
leucoanthocyanok, pterocarpan pisatin
Alkalmazás: népgyógyászatban kiütés, szemölcs ellen, sebekre, bakteriosztatikus, antimikotikus.
Élelmiszer, takarmány. A sárga- és zöldborsó fehérjében gazdag magjából őrlemények készülnek. Pirítva
is fogyasztható.
– tehén-
Vigna sinensis (Stickm.) Savi ex Hassk. – FABACEAE
tehénborsó, homokibab
Hazája K-Ázsia, ahol termesztése tovább terjedt D-Ázsiába és Afrikába. Melegigényes, szárazságtűrő,
kúszó szárú, egyéves növény, néhol nálunk is termesztik. Fehérjében és rostban gazdag magja étkezésre
is alkalmas, a belőle készült őrlemény, liszt adalékként lehet hasznos.
borsófürt
Baptisia tinctoria (L.) Vent. – FABACEAE
borsófürt
Baptisiae radix (= rhizoma)
Honos É-Amerikában, az USA keleti és Kanada északi részén, l méteres bokor, virágai sárgák.
Ibolyakék virágú a B. australis (L.) R. Br. (déli borsófürt vagy hamis indigó), É-Amerika keleti részén
honos.
Hatóanyag: alkaloid cytisin, baptisin, pseudobaptisin, baptin
Alkalmazás: laxativum, nagyobb adagban antidiarrhoeicum. Immunstimuláns. Felső légúti gyulladások
ellenszere, szájöblögetésre is használják. Homeopathia. Fiatal hajtása spárgaszerű, fogyasztható.
borzaskata
Lepidium campestre (L.) R. Br. – BRASSICACEAE
mezei zsázsa
Thlaspeos semen
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Egy- vagy kétéves, lágyszárú. Legelőkön, szántóföldi és
útszéli gyomtársulásokban országszerte gyakori.
Hatóanyag: glikozinolát, zsíros olaj
Alkalmazás: népgyógyászatban étvágyjavító, emésztést elősegítő. Torma- és mustárpótló. Magját levesbe
téve ízesítő, zsenge, vegyszermentes levele nyersen salátákba tehető (borsszerű), de egyszer-kétszer
főzve, a főzőlétől mentesen főzeléknek is használható.
bőrlevél
Bergenia crassifolia (L.) Fritsch – SAXIFRAGACEAE
bőrlevél
Bergeniae radix
Bergeniae folium
Honos Közép-Ázsiában, Szibériában, Mongóliában. Évelő széles, nagy, bőrnemű és talajra terülő
levelekkel. Mint dísznövény kertekben gyakori, jól áttelel.
Hatóanyag: 18-25% cserzőanyag (levélben kb. 22%), szeszkviterpenoid lakton bergenin, sárga vagy
barna pigment, levélben ősszel 12% arbutin, továbbá 0,04% rhododendrin (betulosid), catechin-gallát,
polimer proanthocyanidin
Alkalmazás: adstringens, hasmenésre vagy teapótlóként.
bőrolajfa
Hydnocarpus kurzii (King) Warb., más Hydnocarpus fajok – FLACOURTIACEAE
[syn.: Taraktogenos kurzii King]
bőrolajfa
Chaulmoograe oleum = Hydnocarpi seminis oleum
Honos Indokínában, Indiai-szubkontinensen, Malajziában.
Hatóanyag: a magban 30-50% zsíros olaj (különleges zsírsavakkal, chaulmoograsav, hydnocarpussav)
Alkalmazás: izolált speciális zsírsavait a lepra és a tuberculosis gyógyítására használják.
Brunfels-cserje
Brunfelsia uniflora (Pohl) D. Don – SOLANACEAE
[syn.: Brunfelsia hopeana (Hook.) Benth., Franciscea uniflora Pohl]
Brunfels-cserje
Brunfelsiae (hopeanae) radix
Honos D-Amerikában, főleg Brazíliában. 1,2 m-re növő cserje.
Hatóanyag: alkaloid manacin, manacein, továbbá esculetin, keményítő
Alkalmazás: antisyphiliticum, diureticum, purgans, arthritis kezelésére.
budavirág, piros
Spergularia rubra (L.) Presl. – CARYOPHYLLACEAE
piros budavirág
Arenariae herba = Spergulariae rubrae herba
Honos Európában, É-Afrikában, mérsékelt égövi Ázsiában. Elterjedt É-Amerikában, Indiában. Egy-
vagy kétéves, kis termetű lágyszárú.
Hatóanyag: aromás gyanta, szaponin, anthocyan
Alkalmazás: cystitis, dysuria, hólyagkő betegségben.
bulgur
Triticum aestivum L. – POACEAE
búza
Tritici amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Tritici aestivi oleum raffinatum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Tritici aestivi oleum virginale (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kis-Ázsiában, több ősi fajból jött létre. Egyéves vagy áttelelő
egyéves lágyszárú. Világszerte termesztik, főleg mérsékelt égövi országokban. Igen fontos
gabonanövényünk. Rozzsal alkotott nemzetséghibridje a Triticale (Triticum X Secale= Triticosecale
Wittm.), magyarul tritikále. Értékes gabona, különleges kenyér és péksütemény készül lisztjéből.
Hatóanyag: szemben kb. 70% szénhidrát (kb. 80%-a keményítő az endospermiumban), kb. 10 % zsíros
olaj embrióban (főleg palmitin-, olaj-, linol- és linolensav)
Alkalmazás: búzakeményítő gyógyszertechnológiában, búzacsíraolaj gyógyászatban, étkezésben. Lisztet
adó, malom- és sütőipari rokonfajok: T. durum Desf. (durumbúza, tésztakészítéshez különösen jó, szemcsés különlegessége pl. a kuszkusz (pépnek, kásának), bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb
fehérjetartalmú szeme van a kamutnak vagy más néven khorasszán-búzának (T. turanicum Jakubz.).
Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (T. monococcum L.), a kétszemű búzát (T.
dicoccon Schrank.). Sokkal gyakoribb, nálunk is nagyobb területen termesztett a keményszemű búza,
azaz a tönköly (T. spelta L.). Bármelyik faj szemtermésének értékes része képezi az élelmiszeri
követelményeknek megfelelően elállított csíra- és korpatermékeket. Mint vitaminforrás fogyasztható a
vegyszermentes szemből csíráztatott, fiatal, zöld növény.
burgonya
Solanum tuberosum L. – SOLANACEAE
burgonya
Solani amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos D-Amerikában (Andok), Közép-Amerikában, Mexikóban, ma fajtáit sokfelé termesztik. Fontos
kultúrnövény Magyarországon is.
Hatóanyag: keményítő
Alkalmazás: gyógyszerkönyvi minőségű keményítő gyógyszergyártásban használatos.
buvákfű, kínai
Bupleurum chinense DC.
kínai buvákfű
Honos Kínában.
– sarlós
Bupleurum falcatum L. – APIACEAE
sarlós buvákfű
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő, száraz gyepekben az egész országban néhol
gyakori.
buzér, festő-
Rubia tinctorum L. – RUBIACEAE
festőbuzér
Rubiae radix
Honos K- és DK-Európában, Közép- és Ny-Ázsiában. Évelő lágyszárú, 0,5-0,8 m magas. Régen
festőnövényként termesztették, ma már elvadulva is ritka. Szükség esetén termeszthető.
Hatóanyag: 2-3,5% di- és trioxiantrakinon-glikozidok (alizarin, ruberythrinsav, pseudopurpurin,
ribiadin, galiosin, munjistin, purpuroxanthin), cukrok, cserzőanyag, szerves savak, pektin, klorogénsav,
iridoid-lakton asperulosid
Alkalmazás: húgyúti és vesebetegségekben, különösen kőképződés esetén (gyógyszerek formájában),
továbbá diureticum arthritisben, tonicum. Homeopathia. Régen kozmetikai festék volt.
– indiai
Rubia cordifolia L. – RUBIACEAE indiai buzér
Rubiae cordifoliae radix et rhizoma
Honos Afrikában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában. Évelő
lágyszárú, nálunk nem fordul elő.
Hatóanyag: antrakinon purpurin, pseudopurpurin, purpuringlikozid, purpuroxanthin, munjistin, alizarin
Alkalmazás: bakteriosztatikus (Staphylococcus aureusra), lepra ellenes, spasmolyticus kólikában, torok-
és melltájéki panaszok esetén, reumára, menstruációs panaszokban. Festőanyag.
búza
Triticum aestivum L. – POACEAE
búza
Tritici amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Tritici aestivi oleum raffinatum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Tritici aestivi oleum virginale (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Honos Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kis-Ázsiában, több ősi fajból jött létre. Egyéves vagy áttelelő
egyéves lágyszárú. Világszerte termesztik, főleg mérsékelt égövi országokban. Igen fontos
gabonanövényünk. Rozzsal alkotott nemzetséghibridje a Triticale (Triticum X Secale= Triticosecale
Wittm.), magyarul tritikále. Értékes gabona, különleges kenyér és péksütemény készül lisztjéből.
Hatóanyag: szemben kb. 70% szénhidrát (kb. 80%-a keményítő az endospermiumban), kb. 10 % zsíros
olaj embrióban (főleg palmitin-, olaj-, linol- és linolensav)
Alkalmazás: búzakeményítő gyógyszertechnológiában, búzacsíraolaj gyógyászatban, étkezésben. Lisztet
adó, malom- és sütőipari rokonfajok: T. durum Desf. (durumbúza, tésztakészítéshez különösen jó, szemcsés különlegessége pl. a kuszkusz (pépnek, kásának), bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb
fehérjetartalmú szeme van a kamutnak vagy más néven khorasszán-búzának (T. turanicum Jakubz.).
Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (T. monococcum L.), a kétszemű búzát (T.
dicoccon Schrank.). Sokkal gyakoribb, nálunk is nagyobb területen termesztett a keményszemű búza,
azaz a tönköly (T. spelta L.). Bármelyik faj szemtermésének értékes része képezi az élelmiszeri
követelményeknek megfelelően elállított csíra- és korpatermékeket. Mint vitaminforrás fogyasztható a
vegyszermentes szemből csíráztatott, fiatal, zöld növény.
búzavirág, kék
Centaurea cyanus L. – ASTERACEAE
kék búzavirág
Cyani (coerulei) flos
Kozmopolita, egyéves, nálunk májustól szeptemberig virágzik, vetési gyom, néhol gyakori, máshol az
intenzív herbicidek miatt kiritkult.
Hatóanyag: anthocyanin (cyanin)
Alkalmazás: diureticum, külsőleg toroköblögető, teaszépítő komponens.
büdösgyantagyökér
Ferula asa-foetida L. – APIACEAE
büdösgyantagyökér
Asa foetida
Honos Ny-Ázsiában, évelő lágyszárú, erőteljes, 1-3 m magas.
Hatóanyag: 25-65% gyanta (asaresin), főként (kb. 60%-ban) asaresitannol ferulasavészterek, 25-30%
gumianyag (glukuronsav, galaktóz, arabinóz, rhamnóz polimerek), 6-20% illóolaj (diszulfidok),
vanillin, ferulasav, kumarin umbelliferon, fernasiferolok
Alkalmazás: gyomor-, bélgörcs ellen, bronchus-spasmus esetén, anthelminticum. Homeopathia.
büdöskontyvirág
Symplocarpus foetidus (L.) Salisb. – ARACEAE
büdöskontyvirág
Symplocarpi foetidi rhizoma et radix = Dracontii foetidi radix
Dracontii foetidi herba Honos Kínában, K-Ázsiában, Távol-Keleten, elterjedt É-Amerikában. Évelő lágyszárú.
Hatóanyag: keményítő, gumianyag, cukor, zsíros olaj, illóolaj, kalcium-oxalát, vas, levélben még 5-
hidroxitriptamin
Alkalmazás: herba spasmolyticum, friss herba és gyökér homeopathiában.
bükk
Fagus sylvatica L. – FAGACEAE
(közönséges) bükk(fa)
Fagi folium
Fagi cortex
Fagi lignum
Fagi fructus
Fagi pix
Fagi aetheroleum empyreumaticum
Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Egyik legfontosabb, erdőt alkotó fafajunk.
Hatóanyag: levélben fenolkarbonsavak, tannin, flavonoidok, termésben 25-45% zsíros olaj, csersav,
szaponin, kéregben 3-4% cserzőanyag, szitoszterol, betulin, farészben fenol (syringa-resinol)
Alkalmazás: levél dohánypótló, a pirított termés kávépótló (antidiarrhoeicum), kéreg cserzőszer, fatest
kátrányalapanyag (száraz desztillálással nyert párlat).
bükkfatapló
Fomes fomentarius (L.) Fr. – POLYPORACEAE
bükkfatapló
Chirurgorum fungus
Honos főleg közép-Európában, idősebb, félig korhadó bükkfákon gyakori.
Hatóanyag: metil-disztearil-borostyánkősav, mannoglukogalaktan, glukuronoglukan
Alkalmazás: régen népgyógyászatban kisebb sebek kezelésére, vérzéscsillapító.
bürök, foltos
Conium maculatum L. – APIACEAE
foltos bürök
Conii maculati herba = Cicutae herba = Cicutae (officinalis) herba
Conii maculati fructus (= semen) = Cicutae fructus
Honos Eurázsiában, Mediterráneumban, országszerte, útszéli gyomtársulásokban gyakori, egy- vagy
kétéves lágyszárú.
Hatóanyag: kb. 2% alkaloid (coniin, -conicein, conhydrin, pseudoconhydrin), 3-4% diosmin, akár 1%
illóolaj, fenolkarbonsavak, kumarinok, poliinek (pl. falcarinol, falcarinon)
Alkalmazás: coniin különösen erős méreg (végül légzésbénulással járó halált okoz), kis adagban a
drogkivonatok spasmolytikusak (sedativum, analgeticum), ma csak homeopathiában.
bűzfa
Anagyris foetida L. – FABACEAE bűzfa
Anagyris herba
Anagyris foetidae semen
Honos Mediterráneumban, Kis-Ázsiában, 1-1,5 m magas bokros cserje vagy fácska.
Hatóanyag: alkaloidok (cytisin, metilcytisin, anagyrin, retamin, spartein = pachycarpin)
Alkalmazás: emeticum, purgans.[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]